Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)
BÁN Péter: A Heves és Külső-Szolnok megyei püspöki falvak válaszai a kilenc úrbéri kérdőpontra 1770 • 9
Kisköre 1. Nekünk urbáriumunk nincsen és emlékezetünktől fogvást nem is volt. 2. A mi adózásunk, amidőn ezelőtt 24 esztendővel megszállottuk ezen helységet, contractus nélkül volt, adtunk akkor minden pár vonómarhától és lótól egy-egy rhenes forintot, az egész helység egri kapálásért fizetett 7 forintot és 12 krajcárt, minden gazda adott hat-hat rőf vásznat, minden gazda egy-egy pár csirkét, egy-egy ludat, item minden termésből a' tizedet kiadtuk és minden aratótól két-két garast, sarló pénzét. Ez tartott 1760-ik esztendeig, ezen esztendőben pedig miből állott a mi adózásunk, az ide sub QQ adnectált originális contractusunk világossan megmutatja. Barkóczy Ferenc püspök a mellékelt, 1759 végén kiadott szerződés alapján a kisköreiek haszonvételére átengedte „... a' közelgető Szent György napján kezdendő és egész négy esztendeig tartó árendára minden oda való földesúri jövedelmeinket, úgymint: korcsmát, mészárszéket, mindennemű gabonából esendő kilencedet és tizedet, bárány-, méh-, csirke-, lúd-, kacsa-, vászondézsmát minden accessoriumával, a kiskörei határban lévő Tisza és morotvák halászatát, csikászó vizeket, réteket, nádasokat... felszabadítván őket azon idő alatt mindennemű jobbágyi és urbáriumbéli adóktól... és akármi néven nevezendő munkától." Az árenda éves díja két részletben fizetendő 1000 rhenes forint volt. „Ezen kívül kötelességük lészen száz kila árpa és ötven kila zab alá való földet... a hídvégi pusztánkon" teljesen megművelni, a csépelt termést Egerbe szállítani, továbbá 50 kila tiszta és megrostált őszi búzát és 2000 kéve nádat szolgáltatni. Évente 50 akó bort és 9 akó pálinkát kellett vásárolniuk szabott áron az egri püspöki pincében. Megmaradt munkaterheik: évente 25 gyalogrobotos a hídvégi majorban, 200 szál fenyőfának Egerbe hordása, 2 hatlovas, hosszú, kasos kocsi a püspök poggyászainak Pestre fuvarozására, 100 ember majorsági szénakaszálása, behordása, végül „holmi tőkéktől a Tiszát úgy tisztítsák ki, hogy jövendőben viza- és tokhalászatot lehessen folytatni". E contractust Eszterházy Károly püspök nevében az uradalmi prefektus 1762. január 4-én megerősítette. Ez tartott 1764-ik esztendeig. 1764-ik esztendőben ismét miből állott a mi adózásunk, az ide sub RR producált originális contractusunkból világosan kitetszik. Eszterházy püspök 1764-es szerződése a meghatározott kiterjedésű jobbágytelket tette meg az adó alapjává. A háztelken, a veteményes, szérüs és külső kerten kívül Kiskörén egy egész helyes gazdát összesen 90 pozsonyi mérő (kila) szántóföld illetett meg három nyomásban, rét a helyi adottságok függvényében. A töredéktelkeket arányosan számolták, de a nyolcadrészes (házas) zsellérnek már nem volt igásállata. Egy egész telkes jobbágy évi adója: belső háztelek után 1 forint két nap kenderdézsma, kerti vetemények, victuáliák megváltása 3 forint szőlőmunka helyett 30 dénár heti két napos igásrobot „nagyobb részének" váltsága 13 forint 70 dénár 18 forint A házas zsellérek megfelelő summája 3 forint 24 dénár, a házatlanoké 1 forint 31 dénár. A kilencedet és tizedet gabonából, borból, bárányból, méhrajból természetben adták. A robot meg nem váltott részeként minden egész telekre 2 köböl tavaszi vetésű gabona majorsági megművelését, 12 úsztatott szálfa fuvarozását, meghatározott tételű nád- és ölfa 28
