Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

B. HUSZÁR Éva: Heves megye elpusztult falvai • 189

a falu is a Tisza jobb partján voltak. Azért, mert K-en Nánával (Ónána), É-on Hajóutával érintkezett. Taksonnyal a Tiszán határos.

757 1. Hajóutával É-on nem érintkezhetett, mert Köre (Kisköre), Lovásztelek, Szélespókere, sőt Alsámágy közbeékelődése is ebben megakadályozta. 2. Szalók (Abádszalók) valóban a Tiszántúlon volt már a korai magyar középkorban is, de az akkori, kb. 4 km-el délebbi Tisza-meder mentén (Lásd: Térképmelléklet). Ennek értelmében Vecseg teljes terjedelmében a Tisza jobb oldalán helyezkedett el. Valóban határos volt Vecseg Abáddal, a Tisza középkori medre volt csak a két falu között. A vidék vízrajzi viszonyai a XV-XVI. századra megváltoztak. A Tisza meanderei 1-1,5 km-el északabbra, a falu határán át kanyarogtak. így a falu korábbi Tisza-parti fekvése megszűnt. Ez a változás már a XIV-XV. században kezdetét vehete, magának a falunak a létét veszélyeztetve. Határa az alacsony árterek gyakori vízborítású, mocsári erdős, pangóvizes tájtipusában helyezkedett el. A területet gazdaságilag halászattal hasznosították elsősorban.

758 Erről a falu etimológiája is meggyőz minket ('vese' halgát). Megélhetési forrás volt még ebben a tájtípusban az állattanyésztés. Térképes előfordulása: Vecseg-fok: HML Érs. gazd. lt. 142. Vécseszeg (Veisze) Elpusztult település Tiszanána, Sarud, Abádszalók és Tiszaderzs (Jász-Nagykun-Szolnok megye) határában. A XIII. században említi forrás.

759 A nánai uradalommal valószínűleg K-en volt határos és nem DK-en, mint azt Györffy György írja.

760 A X-XI. századi ősvízrajzi rekonstrukció alapján a Tisza akkori partján helyezkedett el. A falu vízrajzi helyzete a XV-XVI. századra megváltozott, a Tisza 1-1,5 km-el északabbra meanderezett. Vécseszeg határát félbe szelte. Ez a változás nem kizárt, hogy a falu pusztulását okozta. Szabó János Győző szerint elvezet mellette a XIII-XIV. században az Abádról Hidvég felé vezető nagyút. Györffy György Ónána, Alpoklosi, Felpoklosi felé vezeti ezt az utat, tehát nem Vécseszeg felé.

761 Területe az alacsony árterek gyakori vízborítású, mocsári erdős, pangóvizes tájtípusában helyezkedett el. Itt szintén a halászat a megélhetés alapja,

762 melyet ismét igazol a falu névetimológiája Cvése* halgát + 'szeg' ék, sarok, kiszögellés). Állattartást is folytattak itt. Térképes előfordulása: Vise Laposa: HML TI 17/1., Visse laposa: HML T 118/29., Vese foka, Véselapos: HML U 374. Vécsfölde Elpusztult település Zaránk és feltételezhetően Tárnáméra határában. A XIV. században említi forrás.

763 Fogaccsal szomszédos.

764 Az Ó-Tarna (Kis/Holt-Tarná) mentén feküdt, faluja a partján lehetett. 757 GYÖRFFY Gy., 1987. III. 144. 758 SOMOGYI S., 1988. 1. ábra. 759 KOVÁCS B., 1991. 207. 760 GYÖRFFY Gy., 1987. III. 144. 761 SZABÓ J. Gy., 1974. 4. ábra.; GYÖRFFY Gy., 1987. III. Hevesvármegye a XIV. század elejéig. Térkép. 762 SOMOGYI S., 1988. 1. ábra. 763 KOVÁCS B., 1991. 207. 764 GYÖRFFY Gy., 1987. III. 144. 269