Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)
B. HUSZÁR Éva: Heves megye elpusztult falvai • 189
Középtárkány a Tepie/Töpe/Törpe család birtokát képezte a XIV. században. 1563-ban még népes. 456 Botonddal a Veremhát környékén (ma: Besenyőtelek és Mezötárkány határainak találkozásánál 457 ) határos volt. 458 A terület Miké Károly ősvízrajzi rekonstrukciója értelmében az Ős-Eger és az Ős-Laskó vízvidékén feküdt. Az Ős-Laskó mellékága érintette a területet. 459 A X-XI. századtól a XV-XVI. századig annyi vízrajzi változás volt a vidéken, hogy az Ős-Laskó Mezőtárkányt érintő mellékága lerövidült és északabbra ömlött az Ős-Egerbe. Ez a változás közvetlenül érinthette Középtárkány határrészét is, de magának a falunak/falurésznek a vízzel való ellátottságát nem. Az Alföld É-i peremén fekvő sík vidék a mocsári erdős, pangóvizes alacsony árterek gyakori vízborítású tájtípusában helyezkedett el. A megélhetést elsősorban a halászat és az állattenyésztés, kis mértékben a mezőgazdálkodás biztosította. Azonban szem előtt kell tartani, hogy a Tárkány elnevezésű települések a korai középkorban védelmi feladatokat láttak el. Térképes előfordulása nincs. Kőkút Elpusztult település Sirok D-i határrészében. Nem közvetlen a Tárna partján, attól 1 kmre Ny-ra lehetett a falu. A XV-XVI. század között említik források lakottként. 461 Határosai Nagyberek, Sólyomtelek, Dob, Torna/Tarnaszentmária és Verpelét határában minden bizonnyal egy ismeretelen elnevezésű falu lehetett. A török alatt vált pusztává. 462 Afalu határa a Bükk és Mátra nyúlványainak érintkezésénél, valamint három tájtípus találkozásánál feküdt a középkorban. Részben a szubkontinentális és szubmediterrán éghajlatú dombságok lösz- és mezei juharos tölgyes, részben a szubkontinentális és szubmediterrán alacsony hegységek kevert erdős tájtípusában foglalt helyet. A Tárna mente, mely K-i határrészét érintette, a mocsári erdős, gyakori vízborítású tájtípusban volt. A terület elsődleges hasznosítását a vadászat adta, de az állattartás és a halászat, valamint kisebb mértékben a mezőgazdálkodás is megélhetés adott a faluban. 463 Térképes előfordulása: HML T 133, HML U 308, 309, 310, 311, 312, 313, 350, 351, 352, HML 104. B 1., -határa: HML T 80, 89, 181., HML U 309, 310, 350, 351, 352, 418., HML Érs. 38., Kő kút Puszta: II. katonai felvétel XXXVI. 46., Kökut psz.: III. katonai felvétel 4965/1. Kürt Elpusztult település Recsk határában. A XIV-XVI. században említik lakott helyként. 464 A település léte azonban a korai magyar középkorra nyúlik vissza. 465 A Kürti-patak szeli ketté, faluja ennek a partján lehetett. Emberesd, Pétervására, Vezekény, Füzes (Kisfüzes) ?, Lak, Derecske (Mátraderecske), Körtvélyes 2. határosai lehettek. 456 457 458 SOÓS I., 1975. 368. Magyarország földrajznév-tára II. Heves megye. 1980. Térkép. SZABÓ J. Gy., 1974. 54. 459 MIKÉ K., 1991. 640., 242. ábra. 460 B. HUSZÁR É., 2000. 68. 461 KOVÁCS B., 1991. 123. 462 SOÓS I., 1975. 436. 463 SOMOGYI S., 1988. 1. ábra. 464 KOVÁCS B., 1991. 124. 465 B. HUSZÁR É., 2000. 28. 241
