Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

B. HUSZÁR Éva: Heves megye elpusztult falvai • 189

Az Agói-patak folyt el határában, feltételezhetően a falu ennek a partjára települt. A mátraaljai település a szubkontinentális és szubmediterrán éghajlatú dombságok erdőirtásos, barna erdőtalajú, cseres tölgyesekkel jellemezhető tájtípusában volt. A terület vadászatra volt alkalmas.

404 Kálóz lakói - a kabarokkal a honfoglaláskor betelepült káliz (iránimohamedán) segédnépek - távolsági kereskedelemmel foglalkoztak.

405 Térképes előfordulása nincs. Kecerháza Elpusztult település Egerszalók határában. A XV-XVI. században említik források.

406 Határosai Szalók (Egerszalók), Alsószólát, Demjén/Kisdemjén (?) és Mákján lehettek. A Laskó mentén települt, faluja is ott lehetett. Feltehetően nem sokkal különbözött ezen a területen az Ős-Laskó futása a maitól, mert a Bükkaalja domborzata, mely a falut körbevette a folyóvíz nagyobb oldalirányú mozgást akadályozta. A szubkontinentális és szubmediterrán éghajlatú erdőirtásos dombságok barna erdőtalajú, cseres tölgyes tájtípusában volt határa. A területet gazdaságilag vadászattal hasznosították és némi földmüveléssel.

407 Térképes előfordulása nincs. Keresztesfölde Elpusztult település Maklár, Szihalom esetleg Füzesabony határában. A IV. László alatti harcokban elpusztult (kitelepítették).

408 Csak a XIII. században említi forrás.

409 Határosai Szihalom, Apáti, Buda (Szihalombuda), Abony (Füzesabony), Maklár lehettek. Miké Károly ősvízrajzi rekonstrukciója értelmében az Ős-Eger érinthette K-i határát, vagy átszelte azt.

410 A Bükkaalja és az Alföld találkozásánál, a szubkontinentális és szubmediterrán éghajlatú erdőirtásos, cseres tölgyes dombságok, valamint a ligetes, lápos, mocsári erdős alacsony árterek tájtípusának találkozásánál feküdt. Az állattenyésztés és a mezőgazdálkodás adta a megélhetést a területen.

411 Azonban, mint a keresztes lovagok földje lakói speciális, hadászati feladatokat láttak el.

41 Térképes előfordulása nincs. Kétpókere Elpusztult település Apuchalmától DK-re, Sarudtól ÉNy-ra.

413 A XIII. században említi forrás.

414 Határa Sarudéba olvadt bele.

415 Ez a megállapítás nem jelenthet mást, minthogy M SOMOGYI S., 1988. 1. ábra., 868. 405 GYÖRFFY Gy., III. 1990. 45.; KOVÁCS B., 1969-1970. 16., 163. 406 KOVÁCS B., 1991. 112. 407 SOMOGYI S., 1988. 1. ábra., 866. 408 KONDORNÉ LÁTKÓCZKIE., 1997. 57-58. 409 KOVÁCS B., 1991. 114. 410 MIKÉ K., 1991. 640., 242. ábra. 411 SOMOGYI S., 1988. 1. ábra. 412 B. HUSZÁR É., 2000. 27. 413 Heves megye helyneveinek vizsgálata c. tanulmányunkban Kétpókerét a Heves megye DK-i részén még nem a lehetőségek szerinti legpontosabb elhelyezésben tüntettük fel. B. HUSZÁR É., 2000. 53. Mostani munkánk során az elpusztult falvak térbeli elhelyezése teljesebb, így Kétpókere térbeli helyzetét is pontosabban határoztuk meg. 414 GYÖRFFY Gy., 1987. III. 125. 236