Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

BÁN Péter: A Heves és Külső-Szolnok megyei püspöki falvak válaszai a kilenc úrbéri kérdőpontra 1770 • 9

felelet szerint, akkoron az jövés-menés napi számba nem vetethetett, mert csak az helység körül dolgoztak. 7. Az kilencedet az foldesuraságnak a kerti veteményeken kívül mindenekből kiadták, amint más közel lévő helységben is szokás volt, úgy készpénzül az robotáért, amint már az feljebb írt punctumban megneveztek, fizettek, de ajándékokat sem készpénzül, sem naturálékból soha az uraság tőlünk nem kívánt. 8. Ezen helységben puszta házhely nem találtatik. 9. Szabad menetelüek az egész helységbeliek. (1770. június 5.) Gyöngyössolymos 1. Ezelőtt semmi urbárium nem volt. Hanem ezen folyó esztendőnk elején adatott az méltóságos uraságtól, mely is mit az conscriptor uraiméktól által adtuk. Az 1770. január l-jén kiadott „ideális" földesúri urbárium (melyet bevezetője szerint ők maguk kértek; akárcsak Makiáron, Tiszanánán) a későbbi Mária Terézia-rendelethez hasonlóan 9 pontot tartalmaz. Első pontja - a „maleficium nélkül lévő bő benefíciumokra nézve" - első osztályúnak minősíti a falu határát. Ezért az 1 köblös házhelyhez egész jobbágyteleknél 20 köblös szántót számít három nyomásban, s a kukorica- és kenderfölddel, szérűskerttel együtt, valamint 6 köblös rétet; a töredéktelkekre arányosan. A földek kimérése az év során befejeződvén, a deserta telkeket utoljára árendálhatják (á 5 forintért), mert attól kezdve allodiális jogúak lesznek, és új (teljes szolgáltatású) telkek kialakítására tartalékolják őket. A 2. pont a földesúri bormérést egész évben, a jobbágyokét Szt. Mihály naptól március végéig engedi, a falu legelőinek használatát kinek-kinek annyi állatra, „amennyivel az uraságnak szolgálnak", a többi ló, marha, sertés legeltetéséért bért kell fizetni. A faizás ellenében favágást és behordást ír elő. A 3. pont a robotot egy egész helyesre évi 52 nap „négy marhával és két dologbíró férfival" írja elő, ígéri a munkába jövés és menés beszámítását, de megengedi a csúcsmunkák idején a napok duplázását, sőt megköveteli a robot 3

A részének a hat nyári hónapra koncentrálását. A fél helyes jobbágy két marhával és mással összefogva, a negyedrészes gyalog adja az 52 napot, a házas zsellérek, illetve a „pázsitházi" háztelkesek 18, a hazátlan zsellérek 12 napot teljesítenek. A robotot kényszerrel nem, csak kölcsönös szerződéssel lehet pénzfizetésre váltani. A 4. pont szabályozza az 1 forint házhely-cenzus fizetését, amelyre három év elteltével a hazátlan zsellérek is kényszeríthetők, ugyanakkor a házépítésért járó 3 éves mentességet nem terjeszti ki a tizedre és a kilencedre. Lényegében az úrbéri rendelet szerint sorolja fel a victuáliákat, amelyek megválthatók, egy egész jobbágytelekre számítva összesen 51 krajcárért. Az 5. pont a tized és a kilenced együttes természetbeni teljesítését írja elő a gabonafélék mellett a kukorica- és kenderföldekre, a bor mellett szőlőalj i területekre is. (Csak a tarlószántás utáni másodvetés volt dézsmamentes.) A 6. pont az örökös nélkül elhunyt és az elszökött jobbágy javait a földesúr rendelkezése alá helyezi, és részletesen felsorolja a kizárólag őt illető kisebb regálékat, összesen 22 fajtát. A 7. és a 8. pont az úrbéri rendelethez közelítve a tiltott urasági túlkapásokról, illetve a jobbágyok számára tiltott cselekedetekről és azok büntetési módjairól szól. A 9. pont a „az belső rendtartásról" írva a bíróválasztást (földesúri jelöléssel) és bírák kötelességeit emeli ki, de pl. mellőzi a szabadabb jegyző- és esküdtválasztást. 22