Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)
B. HUSZÁR Éva: Heves megye elpusztult falvai • 189
lösztölgyek és mezei juharos tölgyek jellemezték a növényzetet. Állattartásra, az irtásokon földművelésre is alkalmas volt a falu határa. 94 Térképes előfordulása: Kis-Szóláth puszta: HML 32. B 1., Alsószóláti puszta határa: HML U 106, Kis-Szóláti út: HML Érs. 91., Alsó Szóláthi puszta: III. katonai felvétel 4864/4. Alsótárkány (Kápolnás-, Kis-, AI-) Az egykori falu Mezőtárkány belterületének és határának egy részét foglalta el, s 12751565 között említik források. 95 Az oklevelek tanúsága szerint a XIII-XIV. században Szemere (Mezőszemere) és Besenyő (Besenyőtelek) voltak a határosai. 96 A XIV. században Márkteleknek ÉK-i szomszédja. 97 A terület egymáshoz közeli falvai (Alsótárkány, Középtárkány/Terpeszeg, Mezőtárkány, Bodótelek) falubokorként képzelhetőek el, melyeknek tulajdonosai a béli nemesek, az egri káptalan, a Boda/Bodó- és a Töpe/Tepe (Törpe) családok. 98 Valószínű az, hogy miután a XIV. század folyamán a szomszédságban lévő Mezőtárkány (Egyházastárkány) és Alsótárkány (Kápolnástárkány) területeinek egyre nagyobb része kerül káptalani kézbe, sőt a XV. században már az egész falu a káptalané 99 , s ezért egyesítették a három falurészt egy néven. E folyamathoz hozzájárult a török pusztítás is. 1563-ban Alsótárkány már puszta. Ma a területet a Laskó szeli ketté, a falu keletkezésének időszakában (X. század 100 ) az ŐsEger folyt el K-i határa mentén. Azonban az Ős-Laskó egyik ága az, mely a falurészen át is folyhatott. Ennek partján feküdhetett Alsótárkány. A XV-XVI századra változáson ment keresztül a környék vízhálózata. Az Ős-Laskónak a területen átfolyó ága lerövidült és közvetlen a mai Mezőtárkány alatt ömlött az Ős-Egerbe. Ez a változás Alsótárkány életlehetőségeire nem, de a szomszédságában lévő Laskóéra befolyással lehetett. Ez az vidék az Alföld É-i peremén feküdt, az alacsony árterek gyakori vízborítású, mocsári erdős (füz-nyár-mocsári tölgy), pangóvizes tájtípusában. Ebben a tájtípusban általánosságban a halászat és az állattartás biztosította a megélhetést. 101 Térképes előfordulása nincs. Altárkány Az egykori falu a mai Felsőtárkány területén volt. Neve a XIII. és a XVII. század eleje között mutatható ki forrásokban. 1694-ben már Feltárkány néven szerepel, mert felvette a tőle Éra lévő, 1526-ban elpusztult falu nevét. 102 A Bükk hegység DNy-i részén helyezkedett el. Faluja a mai Tárkányi-pataknak a Mellérvölgy-folyásá\d\ való összetorkolása környékén lehetett. Ez a természetföldrajzi helyzet a falu védhetöséget növelte, mely a korai magyar középkorban fontos kritériuma volt a települések elhelyezésének. Erre utal a határában, a falutól Ny-ra az Őr-hegy földrajzi név. 103 A vidék a szubkontinentális és szubmediterrán éghajlatú alacsony hegységek kevert erdős tájtípusában volt. A területet vadászattal hasznosították, de volt némi földmüvelés is ebben a SOMOGYIS., 1988. 1. ábra. KOVÁCS B., 1991.23. GYÖRFFY Gy., 1987. III. 140. SZABÓ J. Gy., 1974. 29. SOÓS L, 1975. 368. SOÓS I., 1975. 368. B. HUSZÁR É., 2000. 40. SOMOGYI S., 1988. Lábra. KOVÁCS B., 1991.78.; SOÓS I., 1975. 208. Magyarország földrajznév-tára II. Heves megye. 1980. Térkép. 205
