Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

B. HUSZÁR Éva: Heves megye elpusztult falvai • 189

vízrajzi változások rovására is. Szabó János Győző leírja, hogy Szőkétől D-re, DNy-ra a falvak a XIII. századtól ritkultak.

20 Megjegyezzük, hogy pont ez az az időszak, amikorra ezen a területen a XV-XVI. századra bekövetkező vízrajzi változások folyamata megindulhatott.

21 A legalapvetőbb vízrajzi változás a Tisza mentén következett be. Egy és öt km közötti változó szélességű sávban tolódott E-ra a Tisza medre a X-XI. századihoz képest. A változás oka elsősorban térszínsüllyedés. A legalapvetőbb medereltolódás Saj-TürügySzélespókere-Kisköre között történt. Ez a változás Türügy és Szélespókere létére is hatással lehetett. Vecsegre, Ónánára, Vécseszegre és Dédtelekre nézve is olyan meghatározó medereltolódás következett be, amely Ónánát kivéve (Felnána) az érintett falvak elnéptelenedéséhez vezethetett.

22 A megye DK-i részének mellékvizei közül az Ős-Laskó, az Ős-Eger és az Ős-Rima azok, amelyek a XV-XVI. századra alapvető folyásirány-módosulást szenvedtek. Az Ős-Laskó több mellékágából a Füzesabony-Mezőtárkány határán keresztülhaladó ág és az Ős-Eger K-i ága a mai Laskó medreként állandósult. Ez az ősvízrajzi változás érintette Buda, Endréd, Középtárkány, Alsótárkány, Laskó, Tepély, Tóttelek (?), Szegény (?), Apuchalma, Berectelke, Kétpókere, Dédtelek területét. Az Ős-Eger részben az Ős-Rima medrét használta fel, részben új irányokat keresett, eredeti folyásirányától K-re. Ez a változás elsősorban Szőke, Gelmecs, Abak, Fekecs, Hegenülés (?), falvakat érintette. A ma Rimának nevezett vízfolyás az Ős-Eger K-i mellékágában maradt fenn. Mindezek a vízrajzi változások a megye DK-i részén a Szabó János Győző által jelzett településritkulásnak lehetett egyik motiválója. Györffy György 1987-es Árpád-kori történeti földrajzi munkája is a XVIII. századi vízrajzi viszonyokat vetíti ki a középkorra és a koraközépkorra. Nála különösen érdekes Szalók (Abádszalók) és Vecseg határosságának és a vecsegi határ kiterjedésének okfejtése.

23 A folyóvizek korlátozás nélküli építőromboló tevékenységének eredményeként egy középszakasz jellegű folyón (mint a Tisza) a kanyarulatképződéshez (meander) másfél évszázad szükséges.

24 900-1000 év alatt, pl. a Tiszán több, mint hat periódus zajlott le, nem beszélve a Közép-Tisza vidékén is meglévő térszínsüllyedéséről, az éghajlati hatásokról és egyéb tényezőkről. így elsősorban a Tisza és mellékvizei mellett XVIII. századi vízrajzi képet kivetíteni középkori időszakra nem lehet. 6. Nagy jelentőségű alapmunka volt segítségünkre a honfoglaláskor itt talált tájtípusokra vonatkozóan is, Somogyi Sándor munkásságából. Tíz 20 SZABÓ J. Gy., 1974. 56. 21 MIKÉ K., 1991. 640. 242-244. ábra. 22 Térképmelléklet. ' GYÖRFFY Gy., 1987. III. 144. A témára vonatkozóan lásd: Vecseg címszavunkat. 24 SOMOGY S., 1974. 31. 194