Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

HORVÁTH László: Vámosgyörki egyházfiak (papok • kántorok • harangozók) • 161

korona volt az egyház készpénze, ez másnap pengőben már csak 600 pengőt ért. Húsz év takarékosság után a második világháború elején 1500 pengő volt a templom készpénze, viszont az infláció következtében 1946. augusztus l-jén nulla forinttal kellett megindulni. Panulin plébános legnagyobb gondja mégsem ez volt, mert nemcsak a pénz devalválódott, hanem az erkölcs is. A lakosokat, főleg a katonákat a háborúk eldurvították, a gondolkodásmódjuk is megváltozott. Például 1920-ban csak tanfelügyelői utasításra lehetett a feszületeket az iskola tantermeibe visszahelyezni. Panulin Péter átvezette az egyházközséget a két világháború anyagi romlásán, s anyagilag rendezett állapotokat teremtett. Az 1918-ban háborús célokra elvitt harangok helyébe

42 acélharangot vett, majd 1927-ben 3 ércharangot. 1921ben Peteő István gyógyszerész adományából toronyórát kapott a templom. 1924ben a templomot teljesen kifestette Lohr Ferenc (1871-1946)

43 festőművész. Az áldoztató kőkorlát 1929-ből Birner Jenő helybeli kőfaragó munkája, majd az Isten hajlékába a villanyt is bevezettette 1931-ben. 1933-ban az orgonát többszöri javíttatás után, három új változattal bővítették. Az új főoltár 1939-ben özv. Juhász Jánosné adományából készült el a helybeli Birner alkotásaként. Az oltárképet Czecze Barna festőművész festette, de szintén a templombelső szépülésére szolgált a Szívgárda zászlócska 1931-ből, a Szívlobogó 1925-ből, a vasutasok által adományozott lobogók 1928-ból. A templom tetőzete folyamatosan javításra szorult, előbb 1929-ben, majd 1939-ben. A templom falazatának külső felújítása 1941-ben özv. Juhász Jánosné adományából kerülhetett sorra. Az özvegy eredetileg új padokat szeretett volna vásárolni, de a sekrestye és a templom repedéseinek, süllyedésének megakadályozására fordították az adományát. A templom külső falára 1937-ben helyezték fel az I. világháború vámosgyörki hőseinek márványtábláját az Iparoskör jóvoltából. Panulin plébános az erkölcsileg hanyatló külsőséges vallásosság helyébe az öntudatos hitéletet akarta felébreszteni. Erre a célra alakultak meg egyébként 1925-ben az egyházi önkormányzatok, az egyházközségek, az egyházközségi képviselőtestületek. A Rózsafüzér Társulat 1926-ban már 32 rózsabokorral működött, az Örökös Rózsafüzér Társulat imaórákat vállalt, az Oltáregylet templomi ruhákról gondoskodott. A Jézus Szíve Társulat 1931-ben 356 tagot számlált, s a Szívgárdának is volt 96 gyermek tagja. 1946-ban a Jézus Szíve férfiszövetség 230 taggal buzgólkodott. Emellett Panulin volt a lelke a helyi Csak a lélekváltság csengett akkoriban mindig. Művészettörténeti Lexikon, 1983. 102. (Szerk.) 174