Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

HORVÁTH László: Vámosgyörki egyházfiak (papok • kántorok • harangozók) • 161

Páratlan szorgalommal, aprólékossággal írta le a Liber Protocollaris-ba, a plébánia históriáját az 1764. évi megalakulásától kezdve. Elődeinek adatait jobbára ő gyűjtötte össze, de a saját működési idejéből is minden felterjesztést, s választ bemásolt a Protocollumba. (Úgy az eseményeknek, mint a levelezésnek latin nyelven való megörökítésével valóságos kincsesbányája e könyv a régi papok latinos műveltségének.)

31 Idekerülését követően történt az 1810. évi canonica visitatio, melynek jegyzőkönyve 1944-ig a községek, s kegyurak kötelezettségeinek az államtól elismert joggyűjteménye is egyben. 1812-ben feszületet állíttatott, de vitathatatlanul Szagula legnagyobb munkája az 1826. évi templombővítés, melynek terve már 1811-től állandóan foglalkozatta őt. 1831-ben aztán plébániát bővítette

32

, végül 1837-ben a kibővített templomhoz magas kőtornyot emeltetett. Mindezek sok utánjárást igényeltek akkoriban is, tervkészítést, egyházmegyei jóváhagyást, kegyúri anyagi segítséget, anyagbeszerzést, igás és kézi napszámokat. Ő maga bőkezű adományaival is lehetővé tette az építkezéseket. Főképpen a plébánia bővítése, de a torony építése is - leszámítva a kegyúrtól kapott faanyagot s téglát -, úgyszólván saját költségén történt.

33 Szagula nemcsak a helybeli ügyeket támogatta adományaival, hanem az országos ügyeket is. Saját vagyonából támogatta például az érsek szívügyének tekinthető tanítóképző intézetet. Igen aktív társadalmi életet élt, a kerület 1824ben kerületi titkárrá is választotta. Polgári érdemeiért 1828-ban megyei táblabírói ülnökké nevezte ki az érsek. Mikor 1829-ben kanonok lett a gyöngyösi főesperes-plébános, ő is szeretett volna egyházi vonalon előre lépni. Kegyura felkínálta neki a siroki plébániát, de nem fogadta el. 1831-ben pályázott a patai főesperességre, 1836-ban az egri Foglár Intézet prefektusi állására, 1835-ben a hevesi főesperességre, mindenhova sikertelenül. Külön sérelmezte, hogy mikor Harmos László gyöngyössolymosi plébános-esperest kanonokká nevezték ki 1837-ben, s az új esperes nem Szagula lett, hanem az új solymosi plébános, Schehovits Ferenc. 1843-ban kanonoki stallumért folyamodott, de a következő esztendőben mégsem Szagula, hanem esperese lett kanonok. Ismét a hevesi Ez gyakorlatilag a vámosgyörki háztörténet, a História Domus. 31 E hatalmas munkát egyébként Maksa teljes egészében lefordította magyarra. 32 Maksa plébános egyik kéziratában megemlíti, hogy a templomtérre néző homlokzaton egy kőbevésett felírás díszelgett, egy disztichon: „Minus Josepho Curato, sed plus Illustri Josepho litatur", azaz József plébánosnak kevesebb, de Méltóságos Józsefnek {azaz báró Brudern Józsefnek) több dicséret adassék". Ez a kő a mai fáskamra építésénél Maksa plébános kezében volt, de nem ismerte fel értékét, ezért felhasználták a fáskamra kőpadlójának kialakításához. Úgy vélem, érdemes lenne felkutatni. Egyébként a plébánia bővítése kőből készült, fazsindely tetővel, pincével. Keletre bővült az épület egy szobával. 33 Anyagi áldozataiért a kegyúrtól kétszer három évre „8 kilás szántót" kapott használatra, évenként más-más dűlőben, jelképes 1 forintos bérleti díjért. 169