Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

HAVASSY Péter: A csányi dinnyetermesztés kezdeteiről • 143

HAVASSY PÉTER A csányi dinnyetermesztés kezdeteiről Csány község 114 méter tengerszint feletti magasságban, Heves megye délnyugati csücskében, a Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megyével szomszédos részeken terül el. Vizsgált korszakunkban Heves és Külső-Szolnok vármegye gyöngyösi járásának része. Határa barna mezőségi és öntéstalaj, valamint barna (fekete) homok, ez utóbbinak a község gazdasági életében betöltött jelentőségére később még visszatérünk. A falu határát három vízfolyás, a Szárvágy-, a Tekerőés az Agói-patak szeli keresztül, szerepük egykoron a település mezőgazdasága szempontjából is fontos volt, mivel ezek vizét száraz időben dinnye öntözésére használták.

1 A falu neve - a nyelvészek szerint - puszta személynévből keletkezett magyar névadással, melynek bizonyítékául idézik azt az 1355. évi oklevelet, ahol a Chan személynévvel találkozhatunk. Alapja talán a cseh régiségben előforduló Cán személynév lehet.

2 Csány községnévvel egyébként máshol is találkozhatunk, így Abaújban, Baranyában, Csongrádban és Zalában. Kazinczy a latin virtus szót kívánta csány névvel magyarítani.

3 A község neve Chaan alakban először egy közelebbi dátum nélküli, XIII. század végi forrásban fordul elő, amikor Kompolti Cumpold fiai, Péter és Pál ügyében egy ismeretlen bírói hatóság itt ad ki oklevelet. 1333-1334-ben a pápai tizedjegyzék szerint Chahan falu papja nem fizet tizedet.

4 1348-ban Tamás erdélyi vajda a Heves megyei Zenthgergyclana-t megvásárolja Szentmiklósclana-i Pál fia Olivér fia Lőrinctől.

5 1360-ban egy péceli birtokperben alperesként szerepel Chaan-i Tamás fia Dénes és Dénes fia Mihály.

6 1409-ben Zsigmond király Nánai Kompolti István fia István mesternek új adományul adja a Hevesújvár megyei Zentmiklosthanya népes és Agarch elhagyott birtokokat.

7 Az oklevélben emlegetett Szentmiklóscsány feltehetően azonos lehetett a XVIII. századi térképeken az akkori falutól délkeletre, a Kis-halom táján feltüntetett Szentmiklóspusztával. Állításunkat támogatja, hogy 1511-ben Csányi Bálint már a pusztaként említett Szenthmikloschanyban levő egész örökölt (? Dorottya) birtokrészét adja el 200 forintért Péter gyöngyösi plébánosnak és alesperesnek.

8 1445-ben 1 HAVASSY P., 1976. 1.; GALGÓCZY K., 1855. 53. 2 KISS L., 1978. 155. 3 HAVASSY P., 1976. 2 4 GYÖRFFY Gy., 1987. 76. 5 WERTNERM., 1892.11. 133. 6 BAKÁCS I., 1982. 772. regeszta. 7 HAVASSY P., 1993. 113., 120. 8 HML TA/1-2., Budai káptalan protocolluma 12/b. 1. 143