Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

FODOR László: Gyöngyösön a ferences rendház K-i épületszárnyában végzett régészeti kutatások fontosabb eredményei • 105

A K-i kolostorszárnyban 2000-ben végzett régészeti és építészettörténeti vizsgálatainkat az alábbiakban foglalhatjuk össze. - Mindössze két kutatóárokban figyeltünk meg középkori alapfalmaradványokat (I. és II. árkokban). Ezekben is kevésbé összefüggő alapfalrészleteket dokumentáltunk. Megállapítható, hogy az alapmaradványok nem nyúlnak túl mélyre, kőanyaguk vegyes mátrai, ül. környékbeli andezit és vulkáni kőzet, kissé durvaszemcsés szürkés patakkavicsos meszes habarcságyazásban. Egy- két kora barokk falszerkezetnél, így az /-//. árokban a sekrestye-raktárnál megfigyeltünk három különböző habarcskötőanyagot. Legalul a durvaszemcsés, majd felette csurgatott sárgás meszes - talán későbbi középkori javítás, maradványa, vagy kora-barokk építkezéseknél használt megmaradt nyersanyag -, valamint a mai fal sárgás, finomabb szemcsés falazó anyaga. A két helyen megtalált falmaradvány halvány támpontot jelent a K-i korai kolostorszárny szerkezetéhez. így véleményünk szerint a mai kerengő udvari fala a templom É-i mellékszentélyétől indult, követve annak szélességét a torony melletti gótikus sekrestye sarokfalától a II. árokban megtalált É-i záró falig. A K-i külső falon, mint az építészi kutatási dokumentáció is jól rögzíti - a barokk korban olyan szükségszerű falvastagítások történtek, amelyek vagy magukba olvasztották, esetleg megsemmisítették a középkor köveit, vagy másodlagosan felhasználták a további építkezések falazataihoz. - Az É-i oldalon, csak a pincegádor beszakadása késztet további gondolatokra. Ennek vizsgálatakor a szárnyban lévő két pince közül véleményünk szerint a fiaboltos terméskődongás szerkezetű pincét török idő előttinek határozzuk meg, míg a refektórium alatti téglaboltozatos szakaszt a barokk kor második szakaszának építkezésének véljük. (Itt természetesen szükséges lenne réteg- és alsóbb szintű talajvizsgálat elvégezése, ezt viszont a magas talajvízszint jelenleg nem teszi lehetővé.) - A keleti oldal emeleti szárnyának falszerkezeti kutatásánál a padozat és a sekrestye, valamint a kapcsolódó torony körüli építkezések érdekes megfigyeléseket jelentenek számunkra a középkori falrészletek szerkezetének megítéléséhez. - A gótikus torony különleges része a templomépület régészeti és építészettörténeti kutatásának. Jelenleg csak a mellette lévő folyosó és épületrész miatt került vizsgálati közelségbe. - Végezetül a K-i és É-i szárnyban végzendő további építészeti és közmű, gépészet stb. bontással járó falszerkezeti munkáik során folytatni kell a korábbi szerkezetek kutatását, megfigyelését, dokumentálását. - Vizsgálati eredményeink alapján javaslatot tettünk a megtartandó és védendő épületszerkezeti egységeknél azok tudományosan előírt restaurálására. 115