Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

FODOR László: Gyöngyösön a ferences rendház K-i épületszárnyában végzett régészeti kutatások fontosabb eredményei • 105

Végezetül a földszinten a kevés megfigyelt középkori falszerkezet alapján egy olyan építészeti kép rajzolódik ki, miszerint a templom melletti gyóntatófolyosó mai barokk falszerkezete magában hordozza a korai K-i udvari falmagot. Az, hogy ez végig követhető-e, azt csak teljes falvizsgálat dönthetné el, de ez olyan körülményes falbeavatkozással járna, hogy erre most nincs lehetőség. Az ÉK-i sarokszögletben, az utolsó ablakív mellett másodlagos beépítésben elszedett szürke terméskő ajtókeret tagozatait figyeltük meg. Feltételezzük, hogy ez középkori, egykor talán a közelben lévő, netán a szerzetesi szobák, vagy a klauzúrához tartozó egyéb helyiség szerkezeti eleme, talán egy a közelben lévő ajtónak a része lehetett.

22 A középkori falak meghatározásában, a legfontosabb irányadó a templom poligonális szentélyének az a támpillere, amelyhez É-felé a sekrestye ill. további K-i kolostorfal is csatlakozik A szerkezetet elemző tervezői vizsgálat leírásában, valamint az ahhoz kapcsolódó felméréseken is láthatjuk, hogy a középkori szentély É-i támpillere melletti ablakoldal rézsü-szöge falvastagítással megváltozott. Megfigyelésünk alapján, ha nem is teljes egészében, de vélhetően a megvastagított falmag magában hordozza a középkori falszerkezetet, amelyet a későbbi igények szerint átalakítottak és láttak el újabb nyílászárókkal, majd bővítették É-felé. Talán ezzel magyarázható mai gótikus sekrestye (korábban feltehetően káptalanterem) K-i falának későbbre keltezhető külső textúrája. Mint azt a belső oldali ellenőrző alapfalkutatásunk során is megfigyeltük az eléfalazások a barokk kori falmegerősítést, egyben az emeleti traktus teherbírását szolgálták.

23 Az északi szárny földszintjén végzett kisebb megfigyelések E terület nem tartozott mostani vizsgálatunk feladatkörébe, de az itt végzendő kisebb korrekciós bontási munkák miatt szükségessé vált kiegészítenünk a korábban már az (OmvH) elvégzett régészeti és művészettörténeti vizsgálatakat.

24 A refektóriumi traktus folyosójánál a konyha melletti ajtóküszöb és lapburkolat alatti rétegek ellenőrzése során, a folyosó külső vakolatszakaszának FÁY Z., 1999. 60-64. A középkori falak szerkezetét vizsgálva, megállapítható, hogy a gótikus szentélytől a sekrestyén és a tornyon át a keleti falban is folytatódik a középkori falszerkezet, amelyet az általunk végzett vizsgálatok is megerősítenek. De sajnos ezeket a falmagokat a későbbi falvastagítások takarják. Bizonyos, hogy közvetlenül a templomhoz épült későbbi falszerkezeti kapcsolódások kutatása pontosabb vizsgálati eredményekhez vezethetnek. Ezért mindenképpen kulcskérdés a középkori falszerkezetek kérdésében a temnlom középkori falainak, épületcsatlakozásainai '~ !ata. FÉLD I.-SOMORJAY S., 1991. Északi kolostorszárny építészettörténeti vizsgálati dokumentációja. 111