Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

FODOR László: Gyöngyösön a ferences rendház K-i épületszárnyában végzett régészeti kutatások fontosabb eredményei • 105

későbbi rétegződéseket több oldalon is megfigyeltük, amelynek metszetrajzát a mellékletben adjuk közre. Fontos, hogy ezen a szerkezet-megfigyelő ponton a belső vakolat mintegy két szakaszban ér a mai padozat alá. Azaz ennek ismeretében a padozatban két egymást követő építési, vagy javítási periódus figyelhető itt meg. Ezen a K-i késői kolostorszárny folyosónak É-i végén lehetőségünk volt még egy Ny-K-i kutatóárok ásására (lásd III. vizsgálati árok alaprajzot és az árok régészeti rajzát). Az árkot az utolsó sarok árkádablak-osztó vonalában alakítottuk ki. Egykor ebben az ÉK-i szöglethez kapcsolódott a barokk refektórium folyosója. Innen lépcső vezet az emeleti klauzúra szobáihoz. A refektóriumi folyosót később egy válaszfallal zárták le, melynek újkori elfalazása jól megfigyelhető és dokumentálható. A falat már elbontották. A K-II-es kutatóárokban a K-i folyosófaltól, ahol egy gázelosztó és főcsap szekrénye található a padozat alatt még egy nyugati irányban húzódó alapfal maradványa került elő. A kiásott árokban néhol csak a fal omladékának metszete alapján határozhattuk meg a fal irányát. Az udvar felőli folyosóterületen ráásott ellenőrző árokban meg is találtuk a később kiszedett fal még lentebb megmaradt csatlakozó csonkját. (3. rajz) A további ellenőrző vizsgálatunk a K-i külsőhomlokzat szerkezet ellenőrzésére, nyílászáróinak elrendezésére és a sekrestyéhez való kapcsolódására terjedt ki. A homlokfal szerkezetét vakolatleveréssel vizsgáltuk. Elsősorban keresztirányú sávkutatást végeztünk, amelynek sávszélességét a vizsgálat érdekében egyes helyeken megnöveltük. A csatlakozópontokon függőleges vakolatleverést is alkalmaztunk. Közvetlenül az alapfal mellett, sajnos részletező ellenőrzést nem végezhettünk, mivel a korábban itt elkészült vízelvezető dréncsövezés ezt nem tette lehetővé. Az udvari folyosón már fentebb említett kutatóárok vonalában ezen a homlokzaton is megfigyeltük az alapfalmaradványokhoz köthető építészeti, szerkezeti anomáliákat. így a sekrestyéhez kapcsolódó kolostorszárny bekötései kívül is jól megfigyelhetők, vizsgálhatók, bár a sekrestye és a K-i kolostorszárny falszerkezete nem egységes. A K-i mai külső kolostorszárny falszerkezete, amint az a fényképen (2. kép) is látható, általában téglát-, téglatöredéket alig vagy egyáltalán nem tartalmaz. A sekrestye falszerkezetében viszont jóval több a téglabeépítés aránya. Szintén téglahiányos falszerkezetet figyeltünk meg a középkori torony falának textúrájában is. Ez utóbbi falszerkezete nagyon hasonló a kolostorépület K-i külső falszerkezetével. A keleti szárny belső megfigyelt, mai udvari falszerkezetei már eltérő textúrát mutatnak. Ezekben is gyakori a tégla, valamint a finomabb meszes habarcsba ágyazott nagyobb kőfelület. Következésképp a korábban már megállapított későbbi falköpenyezésekre, vastagításokra a habarcsvizsgálat megfigyeléses módszere alapján itt általában a korábbra esetleg XIV-XV. századra - tehető falszerkezetet sóderos, azaz nagyobb szemcsés, meszes habarcsba ágyazott, laposabb amorf kőfelület jellemzi. Gyakori 109