Historia est… - Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002)

FODOR László: Gyöngyösön a ferences rendház K-i épületszárnyában végzett régészeti kutatások fontosabb eredményei • 105

mennyisége gyarapodott.

4 A templom történetéből kiderül, hogy ezen időszak alatt Bánffy Pál leánya Bánffy Dorottya, aki Rozgonyi János országbíró felesége nem kevés pénzt adományozott a rend templomának. Azt is tudni véljük, hogy sírja a barokk átépítésig a gótikus szentélyben volt, és családi címeres köve ma a rendház bejáratánál látható. A rend és a temploma a fenti adományokkal szépen gyarapodott. A későgótikus időszak munkálatai (főként a templomban) ma is nyomon követhetők. Látjuk ezt a nagyobb méretű kőablakok cseréjében, valamint a templomhajó bővítése is erre az időszakra tehető.

5 Az egri püspökök a Gyöngyöst sújtó többszöri tűzvész okozta károk enyhítésében fáradoztak adományaikkal, így cselekedett például Bakócz Tamás és Estei Hippolit is.

6 Bizonyítható, hogy 1475-ben a kolostorban Szent Ferenc rendjének szigorúbb (obeszerváns) irányzatát elfogadó szerzetesek laktak. Ebből az időből származtatható a kolostorra vonatkozó első okleveles adat is, amely már az itt lakó barátokat név szerint is megemlíti, így ismerjük meg Pápai Pált, és Szentmártoni Benedeket.

7 A XV. századi rövid felvirágzás után a török idők visszaesést jelentettek a rendre, annak ellenére, hogy továbbéléshez, a szultántól és a budai pasáktól is rendelkeztek oltalomlevéllel, de a rendház és a templom állapota a török hódoltság alatt egyre romlott. Ezen még a részleges helyreállításra kapott 1548-as török engedély sem sokat segített.

8 A legkeservesebb idők a megszállás utolsó évei voltak számukra, amikor is rájuk illetve Gyöngyösre kivetett hatalmas sarcot már végképpen nem tudták állni. Ilyen körülmények hatására a város is és a rend is terjesen összeomlott.

9 A keserves és viszontagságos idők után a török visszafoglalás időszaka után sor kerülhetett a rend épületeinek újjáépítésére, majd a rendi hagyományok újraélesztésére.

10 Több évtizedig tartó munkával befejeződnek a templom szebbítő és nagyobbító munkálatai, majd szakaszosan épülnek újjá kőből a korábban vélhetően 4 KARÁCSONYI J., 1900. I. 33.; KOVÁCS B., 1987. 111.; DEZSÉRI BACHÓ L., 1943. 82.; KARÁCSONYI J., 1900. I. 33.; KOVÁCS B., 1987. 111.; DEZSÉRI BACHÓ L., 1943. 82. 5 KOVÁCS B., 1987. 111. Vö. Protocollum Gyöngyösiensis, 1738. 24.; FÁY Z., 1999. 13. - A Protocollum Gyöngyösiensis alapján valószínűsíti a szentélyben lévő egykori temetkezést, miszerint a rend jótevőjének (vélhetően Bánffyaknak) vörös márvány sírköve a XVIII. századig a szentély közepén a bolthajtás alatt állhatott, majd a értelmezi a vonatkozó címeres követ is. 6 STILLER J„ 1911 78-83.; KARÁCSONYI J., 1922.

1. 374.; DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1978. III. 165.; SZABÓ GYÖRGY P., 1921. 218. 7 STILLER J., 1911.78-83. 8 DEZSÉRI BACHÓ L., 1941. 111.; STILLER J., 1911. 82. 9 Protocollum Gyöngyösiensis, 1738. 94.; KARÁCSONYI J., 1922. I. 421.; KARÁCSONYI J., 1924. II. 63. História Domus I. 139. 10 Protocollum Gyöngyösiensis, 1738. 95.; DEZSÉRI BACHÓ L., 1944. 66. 106