A Heves Megyei Levéltár fond- és állagjegyzéke (Eger, 1999)
A levéltár rövid története
A levéltár rövid története A LEVÉLTÁR RÖVID TÖRTÉNETE A Heves Megyei Levéltár két megye, Heves és Külső-Szolnok megye levéltárának anyagát tartalmazza. Heves és Külső-Szolnok vármegyét az 1569. évi 52. tc. egyesítette, az 1876. évi 33. tc. választotta szét őket. Az 1867-1876. évi központi és járási közigazgatási anyag, valamint a szolnoki törvényszék 1850 utáni iratanyaga kivételével 1876-ig a Külső-Szolnok vármegyei iratanyag a Heves Megyei Levéltárban található. A gyűjtőkör 1950-ben a tiszafüredi járás és a Pásztó környéki települések elcsatolásával csökkent, néhány Borsod, Nógrád és Pest megyei település Heves megyéhez csatolásával pedig nőtt. Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyék levéltára már 1620 körül működött a megye akkori székhelyén, Füleken. Az iratanyag őrzője a nótárius volt. A levéltár anyaga - amely három ládányi volt - Fülek 1682-es ostromakor a tűz martalékává lett. A XVIII. század elején újból több ládára felszaporodott iratanyagot - valószínűleg az 1740-es évek végéig - a gyöngyösi ferencrendiek templomában őrizték. Valamikor 1768 körül került a levéltár Egerbe, az új megyeháza épületébe. Első levéltárosát is ekkor választották meg Liszkay Miklós személyében. Az abszolutizmus idején felduzzadt iratmennyiséget a kiegyezés után kíméletlenül selejtezték. Ekkor semmisítették meg a Bach-rendszer alatt készült népösszeírásokat, birtokfelvallási könyveket, az 1668-1828. évi büntetőpereket, a közgyűlési jegyzőkönyvek eredeti fogalmazványait 1848-ig. 1927-ben a levéltár átköltözött a volt megyei börtönépületbe, de 1980-ban ez a hely már szűknek bizonyult, több anyagot nem tudott fogadni. Rövid ideig szükségraktárakkal próbáltak enyhíteni a nehézségeken. 1987-ben kezdődött meg a volt egri vincellériskola két épületének felújítása, amelyeket egy új raktárblokkal kötöttek össze. Az épület átadására 1989 augusztusában került sor. A rendszerváltást követően a megszűnt cégek és a tanácsok iratainak átvételével a kezdetben meglévő szabad férőhely hamar megtelt, így 1997-ben újból külső raktárra volt szükség. Jelenleg közel 8000 folyóméter iratot őriz a levéltár. A levéltár életében a modern korban gyökeres változást az 1950. évi 29. tvr. hozott. Államosította a feudális és polgári vármegyei levéltárat Egri Állami Levéltár néven. Ez jelentős gyűjtőkör- és anyaggyarapodással járt együtt. 1951-ben kerültek a levéltárba a megyebeli városok és községek archívumai, az állami közigazgatás és jogszolgáltatás területi szervei, az államosított vállalatok és pénzintézetek kapitalista kori iratai, valamint az iskolák, intézmények, testületek, egyesületek iratanyaga. Az 1950-es években vette át a levéltár az Egri Káptalan Hiteleshelyi Levéltárát, letét formájában pedig az Egri Káptalan Magánlevéltára, az Egri Érsekség Gazdasági Levéltára, a Papnevelő Intézet és néhány szerzetesrend iratanyaga került elhelyezésre a levéltárban. 1991-ben került a levéltárba az MSZMP Heves Megyei Bizottsága Archívuma. Az 1969. évi levéltári törvény gyűjtőköri és funkcionális változást nem hozott, de jogállását tekintve a megyei tanács művelődési osztálya alá rendelte a levéltárat. Azóta az intézmény hivatalos neve: Heves Megyei Levéltár. Jelenlegi fenntartója az 1995. évi LXVI. tv. értelmében - a Heves Megyei Önkormányzat. 7
