Csiffáry Gergely - B. Huszár Éva: Heves megye II. József-kori katonai leírása 1783-1785 (Eger, 1999)

A FORRÁS TELEPÜLÉS- ÉS GAZDASÁGTÖRTÉNETI ELEMZÉSE

Lak mocsár egyedül Mátraballa leírásában szerepel. Ez a földrajzi név őrzi a középkorban elpusztult Lak falu emlékét. A falut Györffy György a Lakhalomi major helynév alapján Tiszagyenda határába helyezi.'

6

1 Kovács Béla Recsk határnevei közt említi

16

2, míg térképen Recsktől ÉK-re és Szajlától DNy-ra, de Szajlához közelebb eső helyként tünteti fel. Recens helynévanyag alapján Laki-völgy tó határnéven, ugyancsak Recsk határában lokalizálható.

16

1 A Laskó patak a katonai leírásban több helyen is előfordul; Bátor, Egerbakta, Pusztaszikszó, Füzesabony és Mezőtárkány vizeinek leírásánál. A név az elpusztult Laskó falu emlékét is őrzi. A kutatók szerint a középkorban elpusztult település Mezőtárkány határában állt.

16

4 Nagyút a forrásban csak a Nagyúti csárda leírásánál fordul elő. A Grassalkovich uradalom kőből emelt vendégfogadóján kívül a leírás készítése idején még semmi nem állt itt. Nagyút elpusztult falu templomának egyik kőfala 1803-ban még látható volt.

16

5 Nyiged pataknév Detk község leírásában szerepel, s ezúttal is egy elpusztult település nevét rejti. A Nyiget lakott hely (ez ma egyébként a patak hivatalos neve) Detk lakott helyei közt szerepel. Térképen Kovács Béla Vécs és Visonta közt, előbbitől DNy-ra tünteti fel

16

6, Györffy György nem ismerteti történeti földrajzi munkájában. A kutatók közül létezését először Szabó János Győző feltételezte, s szerinte Detk határába esett az egykori Nyiged legnagyobb 167 resze. Szurdokfürdő neve, de a helye is elpusztult települést rejt, amely Pataszurdoka nevú faluval azonos, s a kutatók egybehangzóan Gyöngyöspata határában lokalizálták.

I6

X Pósvár vadaskert és Pósvár malom és csárda leírásában a Pósvár név szintén egy, a középkorban elsodort falu emlékét őrzi, amely Pósváralja faluval volt azonos. Ennek a helyét a kutatók egybehangzóan Bükkszék határába teszik.

16

9 Pusztaszikszó leírása Szikszó elpusztult település nevét tartalmazza, amelynek a helyét a kutatás Füzesabony település határában lokalizált.

17

0 Rozsnak hegy neve, amelyet Bükkszék és Sirok határában is leírtak, szintén egy elsodort falut rejt. A kutatók Rozsnak puszta (jelen kori földrajzi neve) alapján egyértelműen Sirok határában volt településsel azonosítják.

17

1 Selyp puszta a kutatók által is egybehangzóan elpusztult falu helyén keletkezett, s ma Lőrinci város lakott helye.

17

2 Szárazbő puszta önálló leírást kapott, a mai Átány határában a forrásokban szereplő Bő faluval azonosítható.

17

1 Györffy György nem ismeri, csak a mai Szolnok megyében lévő Tiszabő községre közöl adatokat.

17

4 Gyöngyöspata leírásában olvashatunk a Világos nevű helyről, mely egy Árpád-kori vár emlékét őrzi. A Világos hegyen 0,4 ha kiterjedésű, 4 részből álló erődítményt azonosított a kutatás.

17

5 16

1 GYÖRFFY Gy. 1987. III. 111. Itt is volt egy Lak falu 16

2 KOVÁCS B. 1991. 165. 16

1 Heves megye földrajzi nevei. 1970.1. 237. 16

4 GYÖRFFY Gy. 1987. III. 112.; KOVÁCS B. 1991. 125. 16

5 ÉBLEG. 1909. 13. 16

6 KOVÁCS B. 1991. 54. 16

7 SZABÓ J. Gy. 1984. 52-53. 16

8 GYÖRFFY Gy. 1987. III. 138.; KOVÁCS B. 1991.88. 16

9 GYÖRFFY Gy. 1987. III. 127.; KOVÁCS B. 1991. 164. 17

0 GYÖRFFY Gy. 1987. III. 136.; KOVÁCS B. 1991.81. 17

1 GYÖRFFY Gy. 1987. III. 129.; KOVÁCS B. 1991. 171. 17

2 KOVÁCS B. 1991. 126. 17

3 KOVÁCS B. 1991.27. 17

4 GYÖRFFY Gy. 1987. III. 75. 17

5 DÉNES J. 1985. 80-83. 48