Csiffáry Gergely - B. Huszár Éva: Heves megye II. József-kori katonai leírása 1783-1785 (Eger, 1999)

A FORRÁS FÖLDRAJZI ELEMZÉSE

Az Eger patak mentén Balatonnál, Mikófalvánál nagyon mocsarasak a rétek, Kistályán Andornakon, Sósrévnél szárazak. Egerfarmosnál a rétek a falu közelében szárazak, de a pataknál mocsarasak. Poroszlón a rétek állandóan mocsarasak és sohasem száradnak ki. Az Agói patak folyása mentén Horttól délre (Szekeres tó), Csánynál, de leginkább Csánytól északra alakulnak ki szinte soha ki nem száradó ingoványok. A Bábere okozza a rétek nagy mocsarasságát Hídvégnél, melyek sohasem száradnak ki. A Bene patak mentén Ugránál, Nagyfügednél a rétek csak esős időben mocsarasak, Halmajnái ingoványosak. A Bér- és Nógrádi patakok (az országleírás nem nevezi meg) által közrefogott Heréden a rétek ingoványosak. A Bocsi pataknál kissé ingoványosak a rétek Hevesaranyoson, ez különösen jellemző a két patak által (Bocsi patak, Laskó patak) közrefogott Bátorban. A Gyöngyös (Árok) pataknál Gyöngyös alatt, és Viszneknél a mocsarakat az Árok patak áradásai hozzák létre, de kiszáradnak. Vámosgyörkön hóolvadáskor és áradáskor az ingovány osság a réteken a legtovább tart. A Külső-Mérges patak mentén Gyöngyöshalásztól északra és nyugatra mocsarasak a rétek, valamint Adácstól délre. A Rédei-Nagy patak mentén Nagyrédénél a községtől északra és nyugatra, valamint Atkáitól északra a rétek nagyon ingoványosak és lassan száradnak ki. A Rima mentén Szihalomnál a rétek szárazak. Felnémetnél a Vereske (Tárkányi) patak melletti rétek szárazak. Szárazak a rétek Gyöngyöspatán, Fancsalon (Rózseszentmárton), Bükkszéken, Mónosbélnél, Mátraballán, Mátraderecskén, Egerbocson, Egercsehiben, Egerszalókon, Felsőtárkányban, ahol a hegyek közötti patakok összes rétje száraz, valamint Markazon, Makiáron, Nagytályán, Mezőszemerén, Tófaluban, Tarnabodon, Császnál, Kömlőn, Erdő- és Felsőteleken, Tenken. Mocsarasak a rétek Bekölcén, Szilvásváradon, Váraszón, Szentdomonkoson Fedémesen, Ivádon, Bükkszenterzsébeten, Tarnaméránál. Csak esős időben mocsarasak a rétek Karácsondnál, Noszvajon, Kápolnánál, Erknél. Ingoványos rétek vannak Tarnaleleszen, Szentdomonkoson, Karácsondon, Ludason, Besenyőtelken. Lefolyástalan területek vannak a megyében Zaránknál a körte erdő mellett, ahol állandóan mocsarasak a rétek (az I. katonai felvétel XVIII. 18. szelvénye a Csörsz árok kanyarulatában ábrázol erdőt és attól nyugatra mocsaras területet). Hevesvezekénynél a kis mocsárnál lévő lefolyástalan terület mindig járhatatlan. Pély felé és Tarnaszentmiklósnál még száraz időszakban is nagyon rossz a közlekedési lehetőség, a rétek a legszárazabb évszakban sem járhatóak, ez a vidék már a Tisza ártéri területe. Dormánd határának nagy része is lefolyástalan (kivéve az ÉK-i határrészt, ahol a Laskó folyik), valamint a megye déli-középső részén, Ludasnál. A XVIII. század végének vízrajza Heves megyében lényegesen eltért a maitól. Egyetlen vízfolyás sem volt szabályozva, gátakat, töltéseket csak Gombospusztánál, Aldebrőnél és Tófalunál említ az országleírás. A Nagy- és Kis-Tisza rétjei állandóan mocsarasak voltak, a Zagyva rétjei Lőrincinél nyáron szárazak, minden egyéb Zagyva menti település rétje mocsaras volt a korban. A Tarna felső szakaszán Aldebrőig a rétek nagyon mocsarasak, Kápolnától csak esőzéskor. A Laskó felső szakaszának rétjei állandóan mocsarasak, Mezőtárkánytól csak esőzéskor. Szintén nagyon mocsaras az Eger felső szakasza, Kistályától száraz rétek kísérik, majd Egerfarmostól Poroszlóig sohasem száraz az Eger patak mente. A XVIII. század végén a megye délkeleti részein hatalmas területek lefolyástalanok voltak. Gyakorlatilag az Erdőtelek-Egerfarmos vonaltól délre, a Zagyva mentén Hatvantól és Boldogtól keletre, a Gyöngyös/Árok patak, Gyanda/Külső Mérges és a Csörsz árok/Tama-Holt/Kis Tarna között terülteken állandóan mocsaras rétek vannak, valamint a patakok felső és alsó szakaszán is hasonló viszonyok találhatók. 32