Csiffáry Gergely - B. Huszár Éva: Heves megye II. József-kori katonai leírása 1783-1785 (Eger, 1999)
A FORRÁSKÖZLÉS MÓDJA
ezzel a formával, amikor a települések alfabetikus sora szerint publikálták a forrás magyar nyelvű változatát, bár a mai Nógrád megyéhez nem tartozó községeket ők is az oszlopok-szelvények rendjében sorolták fel. Itt kell kitérnünk arra, hogy az olvasó milyen határok között kereshet településeket e forráskiadványban, s melyek azok, amelyeket nem soroltunk a „Heves megye II. József-kori katonai leírása" cím tartalmi körébe. Az 1950 és 1999 közötti területű Heves megyére nézve az országleírás teljesnek tekinthető a helységek sorát illetően. A mostani településhálózatból Kerekharaszt azért hiányzik, mert ez a major csak a katonai leírás elkészítése után létesült. Ezen kívül a jelen kori Heves megyei települések közül Nagyút község leírása helyett csak a Nagyúti csárda található meg. Ennek az az oka, hogy Nagyút a XVIII. században Kál község pusztája volt, 1740-től a Grassalkovichok majorja, majd 1841 után a Károlyiaké, s csak 1946-ban alakult újra községgé. Heves megye közigazgatási határai a katonai leírás korától számos változáson mentek keresztül. Az 1569. évi 52. törvénycikk úgy rendelkezett, hogy mivel a törökök elfoglalták Szolnok várát, ezért Külső-Szolnok vármegye magyar közigazgatását és bíráskodását a még nem hódolt Heves megye lássa el. Ettől kezdve Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyék néven egy területi egységet alkotott, több mint három évszázadon keresztül. Az 1807. évi 29. törvénycikk egy régóta húzódó, s Borsod és Heves megye határait érintő vitának vetett véget, amely Eger városának patakon túli kérdése körül fennállt. A városhoz - és a megyéhez - csatolták az Eger patak bal partján lévő Tihamér, Álmagyar, Cigléd, Szőllőske nevű területeket, továbbá Bekölce és Felnémet korábban Borsod megyéhez tartozó határait. A Borsod megyének adandó területi kárpótlás kérdését az 1812. évi 5. törvénycikkben rögzítették. Eszerint Borsodivánka és Egerfarmos községeket, továbbá az utóbbi feletti Szőke pusztát és Kistálya alatt egy malomzúgót Borsod megye kebelezte be. 2 5 Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után az 1854. május l-jén kihirdetett új országos közigazgatási rendszer Magyarországot 5 közigazgatási főrészre osztotta. Ekkor az addig három kerületre tagolt megyét kettéválasztották Heves és Szolnok megyékre, s ugyanakkor részben megváltoztatták Heves megye határait is. Heves megyétől a Jászsághoz (Jászkun kerület) csatolták Tarnaörs falut, ugyanakkor Borsodból átcsatolták Andornak, Felsőtárkány és Kistálya községeket, Gömör megyéből Pogony, Tótzabar, Magyar Zabar, Cered településeket és Hidegkút pusztát. 2 6 Az 1860. október 20-án Ferenc József császár által kihirdetett októberi diploma a közigazgatás területi elveiben lényegében az 1847-es állapotokat vezette be, s visszaállította a vármegyéket is. Heves és Külső-Szolnok vármegye az 1876. évi 33. törvénycikk alapján vált el egymástól s nem csekély viták után alakították ki Jász-Nagykun-Szolnok és Heves vármegyéket. Heves megye határa a Tisza lett, kivéve az Eger-Debrecen útvonal irányát, ahol 6 tiszántúli község: Tiszafüred, Nagyiván, Tiszaörs, Tiszaigar, Tiszaörvény, Tiszaszőllős Heves vármegye része maradt. Az 1884. évi 7. törvénycikk értelmében Heves megyéhez csatolták Borsod megyéből Felsőtárkány községet. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 4330/1945. számú rendelete értelmében Borsod megyéből Heves megyébe csatolták át Andornaktálya, Ostoros és Bélapátfalva nagyközségeket, valamint Balaton, Borsodszentmárton (1947-től Bükkszentmárton) és Mónosbél kisközségeket. Heves megye jelenlegi közigazgatási határainak kialakítását a Minisztertanács 4343/1949. számú rendelete eredményezte. Ennek értelmében 1950-től Heves megyéből Nógrádba sorolták át Dorogháza, Hasznos, Maconka, Mátramindszent, Mátranovák, Nádújfalu, Nagybátony, Nemti, Pásztó, Szuha, Szurdokpüspöki és Zagy vaszentjakab településeket. Heves megyéből Szolnok megyéhez csatolták át a Tisza bal partján fekvő Nagyiván, Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaörvény és Tiszaszőllős településeket. Egyidejűleg Pest megyéből Boldog és Kerekharaszt, Nógrádból Heréd, Lőrinci, Nagykökényes, Zagyvaszántó, Borsod megyéből 2 5 SZEDERKÉNYI N. 1893. IV. 303. 2 6 Ezt az állapotot mutatja az 1855-ben kiadott Heves megye térképe a legújabb political felosztás szerint című mappa. Lásd: HML XV-8. Térképtár. T. 185. jelzetű nyomtatott térkép. 17
