Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

M

MIN - 6lo .meghívottként jelen van a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, a legfőbb ügyés

z stb. A testület adminisztrációs ügyeit a Minisztertanács Titkársága /a polgári korszakban a Miniszterelnökség/ látja el. MINORITÁ

K: lásd ferencese

k. MISSILI

S: Az /elküldésre szánt/ magánlevél, amely a középkorban élesen elvált az oklevé

ltől azáltal, hogy nem a jogalkotás vagy jugbizonyitás szándékával, hanem aktuális események, véleményeit, kívánságok közlése végett Íródott, Nem tekintették bizonyító eszköznek /instrumentumnak/, ezért nem is őrizték olyan gondosan, mint az oklevelet. Már külalakjával elárulta kisebb becsét; a "zárt levél" tipusú oklevélhez hasonlóan zárlatán pecsételték meg, tehát felnyitásakor a pecsét szükségszerűen megsérült, azaz nem is igényelték hitelesítő erejét. Eleinte nem is keltezték a leveleket, hiszen csak alkalmi közlést szolgáltak, — A középkorból jóval kevesebb levél maradt fenn, mint oklevél, nemcsak azért, mert igen sok megsemmisült, hanem mert kevesebbet is irtak, A gazdasági-társadalmi fejlődés persze nemcsak az oklevéladást, lianem — bár kisebb mértékben — a levélírást is fellendítette, s egyre szélesebb társadalmi rétegekben terjesztette el. Ahogy a levélírás egyre inkább mindennapi szükségletté kezdett válni s /nálunk a XIII, századtól fogva/ a világi társadalomban is terjedt, úgy oldódtak fel a klasszikus levélirási szabályok, szorultak háttérbe a formulá

k s vált közvetlenebbé a hang, elevenebbé a tartalom. A levél másfelől mint irodalmi műfaj maradt fenn, lásd episztol

a. MOLDV

A: A Keleti-Kárpátok és Prut folyó között húzódó történeti-földrajzi táj, — A népvándorlás népei természe-.sen érintették a kelet-európai sztyopp s a Balkán közötti összeköttetést /fo<fsani kapu/ biztosító területét; utol-