Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
M
- óol MEZ házi és világi nagybirtokoso k falvaiból alakultak ki, bár előfordult, hogy köznemesi kézen lévő fal u is mezővárossá fejlődött. A mezővárosi fejlődés első lépcsője az volt, araikor a népességszámban és vagyonban gyarapodó falu nagyobb pénzösszeg lefizetése ellenében vásá rtartási jogot nyert. Következő lépésben a mezővárosi fejlődés útjára lépett település szolgáltatási kedvezményt kapott, melyek közül a legáltalánosabb az volt, hogy a földesúri ad ókat egy öszszegben /censu s. taxa / fizette. Xgy elszakadt a közvetlen szál, amely a szolgáltatásokon keresztül a jobbágyot földesurához fűzte, mivel a mezőváros lakói nero a földesúrnak fizettek közvetlenül, hanem saját elöljáróságuknak, — Jogilag abban különböztek a szabad királyi városo któl, hogy továbbra is földesúri hatalom alatt álltak /földesuruk persze lehetett éppen a király is/; a lakosság jobbágyállapotú volt. Ennek látható jeleként falat nem emelhettek belsőségeik köré, bár a töröktől veszélyeztetett területen a XVI, század közepétől találunk fallal kerített mezővárosokat, Földesúri joghatóság alatt állottak /úrisz ék /. bir óés tisztviselővála sztásukba uruknak beleszólása volt, A mezővárosok egész történetük alatt nem szerezték meg országrandi ségüket; képviselőik nem vehettek részt országgyűlé seken. A mezővárosok és a fallal kerített váro sok ezen éles megkülönböztetése a XV-XVT. század fordulóján bontakozott ki, korábban egy-egy királyi kézen lévő mezőváros Vagy püspöki város vetekedhetett a tárnoki városo kkal vagy szeraélynöki városok kal. — De a mezővárosok a későbbi századokban is jelentősen különbözhettek egymástól. Attól függően, hogy milyen privilégiu mokat szereztek meg, különböző hatáskörű önkormányza c ot nyertek. Egyes nagyobb lélekszámú mezővárosok önkormányzata a szabad királyi városokhoz hasonlóan v árosi közgyűlé sből, külső- és belső tanác sból állt, másoké alig különbözött a falvakótól. A fejlettebbek megszereztek olyan földesúri jogokat is, melyek a kisebb királyi haszonvéte lekhez tartoztak /kocsmálá s. mészárszék-, malo mtartás joga stb,/, ós voltak, amelyek az úriszé ki bi-
