Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
Z
- lo35 ZÁSZ ZÁPXS Z: lásd paiasztvár-megy e, ZÁRD A = kolosto r. ZÁSZLÓAL J: 1. A feudális korban zászlóalj = bandérium, lásd bandériális hadszerveze t. 2. Az ezre dnél kisebb katonai egység az újkorban /francia nevén: bataillon/, amely 2-4 száza dból. zászlóaljtörzsből és néhány önálló szakaszból áll. Lehet önálló vagy ezredkötelékbe tartozó. Elén a rendszerint őrnagyi rendfokozatú zászlóaljparancsnok áll. — A XVI-XVII. században a nagyobb hadseregekben egy régi tipusú zászlóalj 3-4OOŰ emberből állt, akiket hatalmas négyzet alakba rendeztek. Az ágyú k fejlődése kevésbé mély felállitást követelt, ezért ezt a nagy tömeget több zászlóaljból álló ezredekre osztották. A különböző nagyságú és beosztású zászlóaljakból a poroszok szerveztek először 4 századból álló zászlóaljat, amely egységesen looo katonából állt. Ausztriában és Magyarországon 1866-ig a zászlóalj 6 századból /l2oo fő/, utána-itt is 4 századból tevődött össze, A zászlóalj a Magyar Néphadsere gnek is alegysége, — A tüzérsé gnél a zászlóaljhoz hasonló szervezésű egységet osztálynak nevezik, ZÁSZLÓ SURA K: Azoknak a magyar nagybirtokoso knak az összefoglaló neve, akik országos főhivatalaik, valamint birtokaik nagysága, illetőleg familiári saik száma alapján a XIV, század első felétől önálló bandériu mot vezettek és saját zászlóik alatt vonultak a királyi hadba is, A XV, században tulajdonképpen azonosak voltak az ún, igazi báró kkal . de ezen belül még két csoportra osztották őket, A nagyobb zászlósok a nádo r, az országbír ó. a horvát-szlavón bá n, az erdélyi va.id a. a székely ispá n, valamint a Szörényi és a macsói bá n voltak, de az utóbbi méltóság már Mohács előtt megszűnt, A kisebb zászlósurak közé a királyi és királynői tárnokmeste r, aj tónálló-. pohárnok-. asz tal —
