Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
V
vir - Ío2ó retkülottbségei roi^. -t, másrészt fügä^si formáik éj. cereseibői fakadóan. Zömük királyi 'miles" volt, de ha udvartdrtokból birt földet, a nádo r alá tartozott, ha várlspúnsá g" ban szolgált, az ispá n bíráskodott felette mint vár.jobbágy felett, s különösen kiemelkedtek közülük a vagyonosabb királyi se.vjense k. Vitézeik voltak — földesúri Joghatóság alatt — a főpapo knak. mKÍt_3ágoknakj s a világi előkelő birtokosoknak is. A magyar feudális állam első két évszázadában a különféle fokokon uralkodói szolgálatban álló vitézek alkották a királyi hadsereg zömét. Az előkelőkkel szen-oen ők még nagy részben régi raódra, kürmyülova sként katonáskodtak, s éppen emiatt iioo voltak Ők "lovagok", mint a uyugat-európai "railites", Akik közülük ténylegesen nem katonáskodtak, szabadságuk mogváltásaképpen a " szabadok dcnára i"-nak nevezett ad óval tartoztak a királynak, — Amikor ettől megszabadulnak a XIII-XIV. században, akkor a szabad földbirtokaikat a nagybirtokoso któl megóvó felső rétegük nemessé lesz, 2. Az első világháború, de logt'őképpen az ellenforradalom és a fehérterroi fegyveres harcaiban "érdemeket" szerzett személyeket, főleg tiszteket ós altisz teket nevezték szintén vitézeknek. Ezek összefogására 192o-ban líorthy Miklós kezdeményezésére jött létre a Vitézi Rend. A felvétellel földbirtok, elidegeníthetetlen vitézi telek /lásd kötött forgalmú birtok / járt, illetve a meglevő földbirtokot vitézi telekké minősítették, 194o-ben a "itézek létszáma közel 21,ooo volt, zömmel régi földbirtokosok, tisztek és állami hivatalnokok, Uj birtokként vitézi telket alig negyedrészük kapott, 192o és 193S között — főleg a Nagyatádi-féle földrefor m során — 4325 telket osztottak szét köztük, összesen 7o,337 kat, hol dnyi területtel. Enne*- ? 3 %-íi tiszti telek volt, átlagosan 5o kat, hold föld;< itlannal, a többség legénységi telekként átlagosan 12 oldat kapott. A telkek 8,8 a volt 5 holdon aluli, 39,9 %-a 5-lo, 42,5 lo-2o holdnyi, a többi ennél nagyobb.
