Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

V

- lol9 rsz ték /'torkot védő vért, tóídvért stb,/. Ax olya» aiellvasat, melynek lemezei rákfsrkszerüan illeszkedtek egymáshoz, "ma*. gyár mellvas "-nak nevezték. Használatát a XVI. szásadtól a XVIII. századig nyomon kisérhetjük. A gyiirüs v»sing /moéronying/ helyett a XV-XVI. században a »brigantii^-nefc. nevezett páncélos kabátot is használták a n©hézlova»ok. E— zen a testhezálló kabáton egymást félig fedő, hosszúkás pikkelyek voltak. — A lovagkor vértekkel borította be egyébként a lov»k iet$s«b »ehetőbb, mellső részeit is. A XIX, saázad közepéig még használt vértet a neftéstlovassá

g /vérta»«k/, bár u középkori lovagi páncélzathoz ha3onló "konzervdobozok" a XVI. századtól már osak diszitményül szolgáltak. Az egyre könnyebbé váló vérteket végleg a hátultöltős puská

k, majd az aqrp'.jatfcövő £ vere

k vitték ki a divatból, A vaskesztyü a XVI, században jelent meg. Vagy Minden ujjnak megvolt a helye vagy ún. fejes kesatyüket használtak, A vaskeaztyúkkal sgyidőben terjedtek el a drótfonadékból készült harisnyák is, A vassarukat pedig a lábfej védelmére használták, A XIV, század elején tompa, majd a század végétől lefelé Siajló orral készítették. A XVII. szá zad végéig hordták őket, VETÉSFORG

Ó = VEZÉRKA

R: Egy állam haderejének legfelsőbb operativ irányító szerve, különleges képzettségű katonatisztek testülete, amely kidolgoaza az adott ország haderejének hadászati, hadműveleti, raosjjóaitáai terveit, irányítja a hade-* rő tevékenységét, támogatja a hadosztál

yok, hadt.es

tak. had seregek parancsnokainak hadvezetési munkáját, őket intézkedéseik végrehajtásában támogatja. Élén a magasabb táborno

ki rendfokozatot viselő vezérkari főnök áll, - i Előzménye a katonai törzs és a főhadiszállás volt« A vezérkar nagy általánosságban a XIX. század elején jelent meg. Poroszországban l8lo-ban a tőhadiazállásmeetex-i törzs