Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

V

- loo9 - VÁH gas lia tárvámokkal törekszik biztosítani. Először a merkantilizmu

s gyakorlata alkalmazta, Magyarországra azonban a XXX, század közepéig a kettős vámrendsze

r kedvezőtlenül érvényesítette. Az Osztrák-Magyar Monarchia egyetlen közös vámliatárán /vámunió

/ az l8oo-as évek legvégén jelentek meg az első védvámok, majd az 19o7. évi új tarifák már egyenesen a belső pia

c monopolizálásához vezettek, különösen az agrárszektorban. Ez teljes mértékben egybevágott a világméretű tendenciákkal. Az első világháború után a vámfalak további egyetemes növekedése zajlott, de a korábban egységes gazdasági területek elválasztása érdekében a legsúlyosabb vámvédelmet a Monarchia utódállamai fejtették ki egymással szemben. Az 1925, évi új magyar vámtételek átlagosan az érték io körül mozogtak /magasabbak a könnyű—, kisebbek a nehéziparban/, —— A védővámok egyik, de nem abszolút sikeres eszközei a gazdasági fejlesztésnek, amit a két világháború közti példa negativ módon igazol, A vámvédelem gyakran egészül ki behozatali tilalmakkal, amelyek az árucikkek meghatározott körét érintik. Aztán elfajulhat vámháborúvá is, azaz valamely ország áraival szemben különösen szigorú rendszabályok foganatosításáig /;>o-2oo ij-os vámtarifák, behozatali tilalmak/. Ennek célja rendszerint egy kedvezőbb vámszerződés kicsikarása az előző lejártával, illetve politikai élt is nyerhet. Vámháborút folytatott pl, Mária Terézia kormányzata Poroszországgal, a Monarchia 1886—89-ben Romániával, 19o7— o9-ben Szerbiával, VÉ

G /petium/: lásd hosszmértékek, terülótmértéke

k. VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁ

G: 1. Az MSZMP alapszabálya szerint a fővárosban és kerületeiben, a megyékben, a lárá

sokban és a váro

sokban, továbbá azokban a közsé

gekben, üzemekben, vállalatoknál, hivatalokban, intézményekben, fegyveres erőknél és fegyveres testületeknél, ahol a párttagok száma meghaladja a kétszáz főt, a pártszervezetek irányi-