Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

V

ZSXN - lo'+

006 sődleges gazdasági jelentőségét, — Minden valószínűség szerint a magyaroknál már az államalapítás előtt is fontos szerepe volt a vásárnak az áruforgalomban, azonban ekkor még nem lakott helyhez kötődött. Egy adott településhez kapcsolódva csak X, Istvánnál jelenik meg. Első királyunk ugyanis elrendelte a vásároknak vasárnapra való áthelyezését, hogy a templomba járást elősegítse, a vásár helyét pedig a templomok mellett jelölte ki, /Vasárnap szavunk is a "vásár nap"-ból származik./ Igy alakultak ki az ún, hetivásárok, amelyek legalább lo környező fal

u népét vonzották. Ezeken a vásárokon hozták forgalomba pl, az új pén

zt. itt szedték be a dénáradót stb, A vásárok rendje feletti felügyeletet kezdetben az ispá

n megbízottjaként a vásári billogo

s. később pedig az ún, vásárbiró gyakorolta, A templom védőszentjének napján tartott nagyvásárok, vagy országos vásárok viszont egy-egy megy

ét, sőt fokozatosan egy-egy országrészt vonzottak, A szabad királyi városo

k, majd a mezőváro

sok létrejöttével az országos vásárok fokozatosan ide tevődtek át, sőt ezek a települések már évente több országos vásár tartására is jogosultak voltak, azon túl, hogy a hetivásárokat is megtartották, A vásártartás jogát előbb csak hagyomány, később külön királyi és magánföldesúri privilégiu

mok biztosították. — Az árucserének igy kialakult hálózata egészen a XVIII, század végéig, a XIX. század elejéig töltötte be a kereskedelemben elsődleges funkcióját hazánkban. Ezt követően a nemzeti pia

c kialakulásával csak lokális jelentősége lett, bár egy-egy váro

s és környéke életében mind a termelők, mind pedig a fogyasztók szempontjából ma is fontos szerepet játszik. VÁSÁRVÁ

M: lásd kisebb királyi haszonvétele

k és vá

m. VASEK

E: lásd ek

e. VASPAPUCSOS EK

E: lásd eke