Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
V
VÁB - 996 tek válni, s ettől a "oivitas" várost, a "oivis" pedig nem várné pet. hanem a hospe s-kereskedőkkel együtt városi priviléaiu mokban részesített polgársá got jelentette. Jogilag a magyarországi város is, mint a nyűg; t-európai, immunitá s-t élvező, azaz a várispá n alól kivett s követlenül a királytól függő település volt, amelynek lakossága szabadon rendelkezett ingó ós ingatlan vagyonával, egy összegben kirótt, majd saját hatáskörében elosztott ad ót fizetett a királynak, határain belül pedig mindenki a teljes jogú polgárok által választott városi bir ó és tanács jogiig tósága alá tartozott. Közös "libertas"-uk /székesfehérvári mintára/ szabad biróválasztást, vásá rtartási jogot és vá mmentes kereskedelmet biztosított, —— Keletkeztek tisztán hospestelepülésü városaink is: az erdélyi szászo k, a Szepessé g városai, Bártfa stb. Középkori városaink kialakulási folyamatát döntően meghatározta a városias jellegű /kis területet igénylő, termelékeny, pia cteremtő/ árutermelő munkával: a cé hes kézműves iparral és a szőlőmüveléssel foglalkozó lakosság súlya. Az iparosok maximum 25 % körüli aránya azonban még a XV. század közepi csúcsponton is alacsony maradt; ezért jártak a mi középkori városfejlődésünk élén a külkereskedelemben érdekelt határvárosok, Xgy — az egyház korábbi támadását követően — a kialakuló világi rendeknek a kilence dtörvénnyel induló feudális reakcióját éppen alakulóban lévő városainknak csak egy viszonylag élenjáróbb része tudta kivédeni. Ezek az ún, szabad királyi városo k, amelyek saját felsijbirósági fórumot nyertek a tárnokmestei-, majd a személynök szé kén, aztán a külön kiváltságolt szász és a telepitett bányavároso k. l'to5-től vált élessé a határ a polgári és jobbágyi jogállapotú városok; a fallal kerített "oivitas"-ok s a mezővároso k /oppidum-ok/ között. Zsigmond korától sok város került nagybirtokoso k kezére, de az iparosodás megállása, a hanyatlás kezdete a szabad királyi városokra is kiterjedt már a XV, század második feléban. Egységes erős rendi testületté sem szerveződtek,
