Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
V
- 979 r,TU azzal, hogy a vámegyesiilésen kívüli országokkal szemben egységes vámtarifát alkalmaznak, mig egymás közötti áruforgalmukat vámmentesen bonyolítják le. A vámunióra vonatkozó szerződések /törvén yek/ általában mindig szabályozzák a befolyó vámbevételeknek a részt vevő államok között való felosztásánál alkalmazandó kulcsot, pl. a lakosság számának arányában stb. Legismertebbek: a Deutscher Zollverein = Német Vámszövetség 18 állam részvételével /I83h/- a magyar-osztrák vám- ós kereskedelmi szövetség /I867/; napjainkban pedig az Európai Gazdasági Közösség /1937/. — A magyar történelem eddig a legfontosabb és egyben egyetlen vámuniót az osztrákokkal kötötte a kiegyezés /1867>12. to,/ keretében, melynek értelmében a két ország vám- éo kereskedelmi szövetségre lépett. A szövetség megkötésének módjául a törvény a kölcsönös alkut jelölte meg, amely ha sikerre nem vezetne, mindkét ország önálló vámterületté válna. Azonban még ugyanazon évben az alku létrejött és a 16. tc. életbe is léptette, mégpedig lo évre, de kikötötte a törvény, hogy amennyiben a 9» év végén nem mondja fel egyik fél sem, a szövetség mindig lo-lo évig érvényben marad. Ha viszont a 9. év végén valamelyik fél felmondja« az alku ismét elkezdődik. Az első felmondás 1896-ban következett be a magyar kormány részéről, de végül is az agráriuso k igényeinek kielégítésével a szövetséget a két ország parlamen tje ismételten meghosszabbította lo évre, majd ezt követően, már nem szövetség, hanem szerződés formájában további lo évre fennmaradt. Ezen utóbbi szerződést 1917ben 2 évre megújították, azonban a dualista monarchia szótesése miatt már 1918-ban megszűnt ós helyén az utódállamok önálló vámterületei jöttek létre, VÁ R /oastrum/: A középkori várak, s benne a Magyarországiak, többféle funkolót betöltő építmények voltak, mely funkciók súlya, aránya a történeti időben is változásokon ment keresztül. ~ A vár egyfelől katonai erősség /fortalitium/ volt, határozott védelmi céllal. Másfelől uralmat
