Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
U
UDV - 948 rettel a elöntések végrehajtásának. Táborozások, hadjáratok során a tanácsosok mindvégig a fejedelem mellett voltak, s hetenként kétszer, háromszor vagy még többször is megtartott üléseiken olyan tárgyak szerepeltek, mint a kamar ai tisztviselők kinevezése, fizetése, a kincstári birto kok ügyei, a hadak élelmezése, jobbágyfolyamodványok, a megy ék kérelmei, a lőpo rgyártás. a templomok birtoklásáért folyó harc. A kancellári a kiadványain, Rákóczi különböző utasításain többnyire megtaláljuk a tanács egyik vagy másik tagjának ellenjegyzését is, bár egyelőre nem tudjuk pontosan, hogy a feladatok hogyan oszlottak meg közöttük. -- A fejedelmi udvari hivatalok 17o4. évi működése egy irányba mutat: Rákóczi nem a rendi széttagoltság újraélesztésén munkálkodott, hanem erős központi államhatalmat igyekezett megteremteni. Ez a cél szenvedett törést 17o5-ben a szécsényi országgyűlé sen, amikor a rendi konföderáci ó létrehozásával párhuzamosan az Udvari Tanács feladatkörét részben a Szenátu s, részben a Gazdasági Tanác s vette át. 2, Hof rat — a Habsburgok uralkodói tanácsa, amely, akár a magyar királyi tanác s, a középkorban laza szerkezetű volt. Ezt I. Miksa — burgund mintára — az l49o-es években szervezte állandó, központositott jellegű, kollégiumi szervezetben működő szilárdabb intézménnyé. 152ő-27-től az Udvari Tanácsot megpróbálta I. Ferdinánd egy összbirodalmi hatáskörű, ausztriai, német birodalmi, magyar és cseh tanácso30 ka t is magába foglaló központi kormányszerv rangjára emelni, Sorsa végeredményben hasonlóéin alakult, mint az Udvari Kancellári áé. A fenti formában nem sikerült az Udvari Tanács szervezetét stabilizálni a Habsburgoknak, s az a XVII. századra lényegében igazságszolgáltató szervvé vált a német birodalmi részek számára. Szerepének jelentékeny részét már I. Ferdinánd idejében átvette a Titkos Tanác s. UDVARISPA N: 1. lásd nádo r és országbír ó, 2, lásd királyi vármegy e.
