Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
L
- 553 M A CJ Y LE X /latin/ = törvén y. LIBE R /latin, = szabad/: A római antikvitásban a szabad ember megjelölése a rabszpis ával szemben. A feudális korban szintén elterjedten használt kategória, amely azonban korszakonként más értelemben fordult elő, s emellett egy adott időben is több, eltérő helyzetű társadalmi csoport tagjaira alkalmaztatott. Ez a viszonylagos fogalmi differenciálatlanság összefügg azzal, hogy a feudális "szabadság" /libertás/ elválaszthatatlan volt a szolgálattól /servitium /. illetve annak legkülönfélébb formáitól« 1. A korai középkorban "liberi" voltak a "király szabadjai", az uralkodó osztály tagjai, akiknek örökölt neraz etsé gi vagy adománybirto kuk volt, melynek ellenében fegyveres szolgálattal tartoztak az uralkodónak. Ez a jogi szabadság kiterjedt a vitéze kre ós a vár jobbágyo kra is, akkor is, ha fegyveres szolgálatukat az előkelő k valamelyikének teljesítették. Az ő "liber" mivoltuk a XIXX-XXV. századtól a nemesi szabadsá gban nyert rendi kiteljesedést. Másfelől "liberi" voltak a XI-XXV. századokban a földesuruknak munka-, termény-, pénzszolgálattal tartozó "köznép" azon csoportja, amely a rab állapotú szolgáknál /servu soknál/ kedvezőbb helyzetben volt. Eredetükre nézve — többek szerint -- közrendű szabad nemz etsé gtagok voltak, de a XX-XIX, század fordulójától az ún. libertinu soktói már nehezen különithetők el: egyaránt közös vonásuk lett, hogy saját munkaeszközzel rendelkező önálló termelők voltak, Adózásuk azonban nera volt egységes: voltak, akik csak a szabadok dénára i-t fizették, akik lóval-.szekérrel vagy anélkül heti robo tot teljesítettek, s akik különféle termékeket szolgáltattak, EZ a közvetlen termelő liber-libertinuscsoport a XXV, századra, a felszabadított /libertus/ szolgákkal egyre gyarapodva, kiterjesztve a szabad költözési iog ot. az egységes .jobbágyság ba torkollott. Az 13oo-as évek végére igy a "liber" társadalmi értelmű fogalom a neme si rend s a jobbágyság szempontjából egy-
