Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
U
- 945 r,TU élelmezése az elszállásoló vidék vállára nehezedett és a porci ót a hadiad óban számolták el, a magyarság életében különös fontosságot nyert a hadbiztosi intézmény, amely mellé 1723-tól a tartományi biztosságot állitották a polgári lakosság védelmére és a katonai túlkapások megakadályozására. Az Udvari Haditanács és mindezek a hozzá kapcsolódó intézmények 1848-ig, a hadügy minisztériu m felállításáig működtek. UDVARI KAMAJR A /Hofkammer/: Ennek a birodalmi hatáskörű kormánvszé knek, amelyet I. Ferdinánd, I, Miksa nyomdokain haladva, 1527-ben állított fel, a feladata az uralkodónak a különböző országokból eredő jövedelmeinek kezelése volt. A Hofkammer mint pénzügyigazgatás! szakszerv, a legkövetkezetesebben kiépített udvari kormányszék volt. Elén egy elnök állt, tagjai egyre növekvő számú tanácso sok, titká rok s egyéb szakalkalmazottak voltak, akik esküt tettek a titoktartásra, a lelkiismeretes munkára és nem vállalhattak más tisztséget, érdekeltséget a kamarán kivül, — Az Udvari Kamara azért is figyelmet érdemel, mert erős befolyása volt a magyarországi ügyekre. Először is amiatt, mert az államháztartás és az uralkodói magánvagyon szétválasztatlansága miatt tanácsadói szerepe kiterjedt a német-római császári, osztrák főherce gi. cseh és magyar királyi jogcímen birt javakra. Másodszor: a bányavároso k és a tőlük származó jövedelmek, a pozsonyi és magyaróvári harmincadvá m-hivataiok közvetlenül is az Udvari Kamara, s nem a Magyar Kamar a igazgatása alá tartoztak, /A gyakorlatban mindezt úgy kivitelezték, hogy külön titkárok és tanácsosok foglalkoztak az egyes országok-tartományok és szakterületek ügyeivel./ Harmadszor: az Udvari Kamara véleményt adott az uralkodónak minden fontosabb kérdésben, még akkor is, ha a határozat más hatóság, pl, a Magyar /Udvari/ Kancellári a irodájában is készült, A Hofkammer mintegy második tanácsadó szerve volt a XVI-XVII, századi Habsburgoknak a Titkos Tanác s mellett.
