Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

T

- 938 még a XIII, századi cimerábrázolásokon is /pl, Farkas-Agmánd nemzetség/, amely persze már régóta nem fejezett ki valóságos származási hitet, sokkal inkább neme

si ideológiát, — Hasonló, csak éppen országos méretű fejedelmi célt képviselt a turul-monda is, de a kettős fejedelemsé

g megszűnése, Árpád késői egyeduralomra jutása és a kereszténység hamaros felvétele miatt nem tudott annyira elterjedni, hogy az egész magyarság eredetmitoszává válhatott volna. Megmaradt nemzetségi eredetmondának, egynek a sok közül, A turul-mitosz, akár a "csodaszarvas mozgalom", ideológxai másodvirágzása a Horthy-korszak volt, amely azonban nem fejezhetett ki egyebet, mint a dzsentri középrétege

k historizáló nacionalizmusát és uralmi vágyait. Tisztán fasizoid fajelméletté szerencsére nem nőtte ki magát, TÜME

N /türk/ = tömén

y. TÜR

K /török/: 1, Összefoglaló neve a Kelet-Európában és Ázsiában élő, nagy népvándorlásban részt vevő török nyelvű népeknek, 2, A Türk Birodalom a VT, században virágzó, a Csendes-óceántól a Donig terjedő nomá

d birodalom volt, amely azonban a VII, század elejétől gyors ütemben felbomlott. Utódai közé tartozott a Kazár Birodalo

m. 3, Ez utóbbi politikai keretbe tartozásuk, illetve az onogu

r-törökséggel való, többek között etnikai kapcsolatuk révén türköknek nevezték az előmagyarságot is a bizánci és arab források. lUZLRSE

G: A lőpo

r feltalálása és a koh

óipar fejlődése a XIV. században a kézi tűzfegyvere

k és az ágyúk kialakulásához vezetett. Európában a XIV. század 4o-es éveiben, : i yarországon a század 6o-as éveiben jelentek meg az első agyúk. Ezek kis űrméretű, kovácsolt csövek voltak, amelyeket gerendák közé ékeltek. Az ágyúk a XIX, századig elöltöltősek voltak, bár már a XIV,század végétől történtek