Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

T

Tön - 934 TÖRZSF

Ő: lásd úr. TŐZSD

E; Olyan helyettesíthető javak pia

ca. melyek tömegesen kerülnek a forgalomba s melyek a szerződő felek által akár előre való meghatározottságuknál fogva, akár a bemutatott minták alapján minőségileg ismeretesek, úgyhogy minden mennyiségben más mennyiségű hasonnemü javakkal pótolhatók. Ezek a javak általánosságban vagy ár

uk, vagy értékek. Élinek megfelelően a tőzsdéknek két fajtájuk van: 1. Árutőzsde, amelyen egyenletes minőségű tömegáruk /főleg élelmiszerek és nyersanyagok/ adásvételét bonyolítják le nagy tételekben, áruminták vagy előirt szabványok alapján. Ezen belül az árutőzsde lehet általános /ahol minden áruféleséget forgalmaznak/ vagy speciális /ahol csak egyféle áruféleséget kínálnak vételre, pl, gabonatőzsde/. 2. Értéktőzsde, amely a különféle értékpapírok /kötvények, zálo

glevelek, részvén

vek, vált

ók stb,/, deviz

ák. valut

ák adásvételét szolgálja, A tőzsdén a felek csupán a vételi ügyleteket létesitik, az ügylet teljesítése: az átadás, az átvétel, a vételár fizetése a tőzsdén kivül történik, A tőzsdének azonban az áruk és értékek adásvételén kivül más feladata is van; igy az árfolyamok megállapítása, új értékpapírok bevezetése, kereskedelmi szokás.jo

g létesítése, az ügyleti feltételek megállapítása, a kereskedelmi közvélemény kialakítása, végül pedig a tcfzsdebiráskodás, A tőzsde a középkorban a nagy kereskedő váro

sokban fejlődött ki. Először az értéktőzsde, majd pedig az árutőzsde. Kialakulásukban a XXII-XIV. században az itáliai városok jártak elől /Velence, Genua, Firenze/. Az atlanti kereskedelem kibontakozásával előbb Brügge, majd Antwerpen /az első árutőzsde a XVI, század második felében/, az lóoo-as években Amsterdam /az első speciális áru-, konkrétan: gabonatőzsde/, és aztán London vált egyre inkább a modern tőzsdék kialakulásának szinterévé. Egyébként Ham-