Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
M
- 587 MA CJ Y a legnagyobb gyári telephelyek, a magyar manufaktúraipar egészének torzult mivolta, majd megtörése, éppen az ipari forradalom indulásakor, a hazai Kvá ripar fejlődési lehetőségeit is lehatárolta. MANUMISSI O: A magyarországi örökös jobbágysá ghoz kapcsolódó kategória, A "litterae manumissionales" szabadon bocsátó levelet jelentett, amelyben a jobbágyot felszabadította a földesúr a tőle való személyi függés alól. Nem feltétlenül járt együtt a dologi kötöttségek, a szolgáltatások lazitásával, — azt az " inscripti o". " exempti o". tax ára engedés fejezte ki --, bár azt többnyire maga után vonta. Neme ssé válást még kevésbé jelentett. Olykor pedig nem is végleges jelleggel, sőt" egyenesen feltételek kikötésével manumittáltak, A földesurukat főként a XVXI, századi árutermelé si válság s a kor politikai körülményei vezették az örökös jobbágyi sorbóli elbocsátásokra: az Írásokban a jobbágyok hűséges szolgálatára hivatkoznak, máskor a már elszökött emberüket remélték igy visszaköltöztetni, aztán meg pénzt vagy speciális termékeket adsak a parasztok a manumissionális levél ellenében. MARADVÁNYFÖLDE K /remanenciális földek/: A Mária Terézia-féle úrbérrendezéskor keletkezett, a .jobbágytelke k állományából az allódiu mokéba került földterületek. Valójában a .jobbágysá g élte őket, de az úrbé ri tabellákba mint majorsági tartozékok vétettek fel, azért, mert az úrbére^ek, illetve a földesúri emberek tévesen diktálták be ezt az országosan mintegy lo-12 56-nyi telekhányadot. Tették ezt többnyire szándékosan — az egyik a nagyobb ad ótoL félve, a másik a földszerzés érdekében —, de olykor a területmértéke k. a telekkiterjedés ismeretének bizonytalansága miatt. Tágabb értelemben a remanencia a csak már az úrbérrendezést követő évtizedekben művelés alá fogott legelőket, bozótosokat is felölelte. Az 1780-as évektől a telkiföldek pontos mérnöki felmérésével fény derült a marad-
