Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
T
TÖP - 926 nemritkán alattomos orvtámadásra használták, /A hosszú pengéjű hegycstört lásd a vágófegyverek között,/ A középkori török egyik csoportja az, amellyel a fegyvezetétől megfosztott, liarcképtelenné tett lova rnak ellenfele megadta a kegyelemdöfést. Ezeket a tőröket Magyarországon a XIV-XVI, században használták, s funkciójuk alapján "misericordia"-nak vagy magyarul kegyelemtőrnek nevezték, A XV. század reneszánsz divatjaként jelentek meg a lángolt vagy hullámos élű tőrpengók, továbbá a fogastőrök. Ez ui-óbbi pengék éle mélyen fogazott volt s ha az ellenséges harcos kar d.iának pengéje a fogak közé akadt, visszahúzását a fogak megakadályozták, megcsavarással esetleg el is törték, A fogastőrt a harcos bal kezében tartotta, elhárltófegyverként is használta, ezért balkezes tőrnek is nevez t ék, A "cinquedea"-t vagy ökörnyelv-tőrt a XIV-XVI, században használták. Pengéje nyúlt háromszög alakú, igen széles volt, hegybe futó egyenes élekkel, keresztvasa parabolaivben hajlott a penge felé,markolatát csont borította, A XVI, század első felétől Magyarországon elterjedtek a törökök és arabok által viselt hajlított pengéjű tőrök, Ezeket a XVIII, század eljéig használták, TÖRÖK ADÓZTATÁ S: lásd defte r, defterdá r, hadiad ó. ha r radz s. hódoltsági adózá s, gratuitus labo r, kapuad ó. robo t. t i z e d , TÖRÖK FÖLDBXRTOKLÁ S: lásd hász-birto k és szpáhi k. TÖR P Ei3 IRT OKOS PA R A S Z TS Á G : A .j obbágyfelszabadítá s után a kicsiny — kb. l/k—nél kisebb — töredék telke ken é. jobbágysá gból. illetve a legelőrészhez jutott zsellé rek egy részéből kialakult félproletár paraszti réteg, a szefíényparasz tsá g alsó csoportja. Másrészt — s éppoly joggal — gyakran az agrárproletariá tu shoz sorolják őket, 1-5 kat.
