Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
SZ
SZEK - 852 években a szászkézdi székelyekből települt Aranyosszék nyugatabbra feküdvén területileg nem függött össze a többi szék tömbjével, a belső Székelyfölddel. — A Kárpátok vonulatai közé zárt székely medencék domborzati, éghajlati és talaj-adottságai nem a legkedvezőbbek a szántógazdálkodásra. Még a földmüvelés XIV, századtól kezdődő i.szélesülése mellett is jelentős maradt az állattartás és az erdőgazdálkodás. A Székelyföld 192o-ban Erdéllyel együtt került Romániához. 19 1to-44 között ismét Magyarországhoz tartozott, 195 3-6O között mint Erdély túlnyomóan magyarlakta része Magyar Autonóm Tartomány néven külön közigazgatási egység volt. SZEKÉ R; lásd kocs i. SZEKERC E: lásd ütő- és sújtófegyvere k. SZEKÉRVÁ R: lásd huszita harcmodo r. SZÉKESEGYHÁ Z /katedrális, dóm/: Püspö k vagy püspöki joghatósággal rendelkező főpa p és káptala n szókhelyén lévő főtemplom, amelyben a püspök trónja s a kanonoko k stallumai, ülőhelyei is megtalálhatók. A székesegyházban végzi a püspök a nagy egyházi ünnepek szertartásait. Az érseki szókhelyeken épült hasonló funkciójú főtemplomokat főszékesegyházaknak nevezik, SZÉKESEGYHÁZI ISKOLÁ K = káptalani iskolá k. S Z ÉK ES FEH ÉRVÁRI TÖRVÉNYNAPO K: lásd feudális királyi bíráskodá s. SZÉKESKÁPTALAN T: lásd kápta la n. SZÉLMALO M: lásd vizikeré k. malom.
