Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

SZ

SZAB - 828 scliaf

t

"-ol eltörlő XI. József-féle rendele

t, majd az 17yo: 35.

to. állította vissza. Azzal, hogy a jobbágy, ha ad

óit, tartozásait lerótta, költözési szándékát Szent Mihály nap táján bejelentette, a földesúrtól és az alispá

ntól aláirt levél birtokában, évente egyszer, Szent György napján /márc. 12./ szabadon eltávozhat. SZABADKŐMŰVESSÉ

G: A modern XVIII-XX. századi szabadkőművesség eredetét — elsősorban saját hivei — a középkori épitőpályokban keresik, de történeti tartalmát tekinf'e mindenképpen két külön intézményről van szó. 1. A XIII-XIV. századi Nyugat-Európában elsősorban a nagy templomépitkezések mellett kialakult épitőpáholyok /angol "lodge", német "Bauhütte" — tulajdonképpen: épitőkunyhó-épitőbarakk/ a középkor épitőcéheinek szétfeszítésével vagy függésbe vonásával jöttek létre. Ezek a inestereket s legén

veket egyaránt magába foglaló korakapitalisztikus munkakooperációk egyre nagyobb egységekbe /főpáliolyok/ tömörültek, és ünnepélyes ceremóniáik, misztikus rítusaik a mesterség fogásainak praktikus titokban tartását szolgálták. Van olyan vélemény, mely szerint a XV. században magyar épitőpáholy is alakult a bécsi főpáholy alatt. 2. Az újkori, polgári szabadkőművesség szimbólumaiban erősen kötődik a középkori elemekhez /körző, vonalzó, vakolókanál, kalapács, kőmüveskötény stb,/, de azoknak bonyolultabb filozofikus tartalmat kölcsönzött; pl. a háromszög Pythagoraszra s a szentháromságra éppúgy utal, mint francia forradalom hármas jelszavára. Szervezeti felépítése /nagypáholyok alá rendelt páholyok/ is emlékeztet elődjére, tartalmilag azonban a liberális tőkés polgársá

g. értelmiség, eleinte még az arisz tokráci

a feudalizmusellenes eszméinek egyik intézményes gyüjtőmedencé

je volt. Vallásos, sőt misztikus színezettel a jótékonyságot, a humánumot, az emberiség testvéri összetartozását hirdették s gyakorolták, de nézeteik összecsengtek a felvilágosodás eszméivel. A társadalmi összetételtől, az egyes országok sajátosságai-