Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

SZ

SZAB - 826 beavatkozni a városok ügyeibe, elsősorban a városok eladósodása miatt, A szabad királyi városok száma az egész feudalizmus alatt folyamatosan növekedett, A Habsburgok a XVI, században kisebb jelentőségű helyeknek is adtak szabad királyi jogokat /Modor, Bazin, Szentgyörgy stb,/, A második .jobbágysá

g időszaka azonban a városellenes nemesi támadást is magába foglalta. Az l6o8:6.tc. kimondta, hogy az uralkodó a Magyar Tanác

s meghallgatása nélkül városokat földesúri hatalom alól ki ne vegyen és szabaddá ne tegyen. Ezen az országgyűlésen csak az 151*»: 3, tc. által felsorolt városokat ismerték el az országgyűlésen szavazati joggal rendelkező szabad királyi városoknak. Az 1608-as törvény ellenére a XVII, század végére a szabad királyi városok száma már 32-re nőtt. Az 1687:17.tc.-kel törvén

ybe iktatták, hogy a magyar országgyűlés nélkül szabad királyi városi rang nem adományozható. A XVIII. század végén a nemessé

g elérte, hogy az országgyűlésen az összes szabad királyi város szavazatát egynek vették, A XVIII. század végétől 1848-ig lényeges változás nem történt a szabad királyi városok helyzetében. Az 1848:23, tc, háromféle szabad királyi várost különböztetett meg: kisvárost /12,ooo-nél kevesebb/, középvárost /12,000-30.000/ és nagyvárost /3o,ooo feletti lakosságszámmal/, A szabad királyi városok intézménye az I870:42.tc,-kel szűnt meg, amely minden szabad királyi várost törvényhatósági jogú váro

ssá nyilvánított, A későbbiekben az 1871:18, tc. a jelentéktelenebbeket rendezett tanácsú váro

sokká minősítette. SZABAD KIBÁLYVÁLASZTA

S: lásd a királyi trón betöltés

e. SZABAD KÖLTÖZÉSI JO

G: A kifejlett feudalizmus .jobbágysá

gának . mint egyébként nem teljesen szabad /libe

r/ osztályúak az a joga, hogy bizonyos .iáradé

kszolgáltatási kötelezettségeinek teljesitése esetén, ingóságait magával vive, szaba-