Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
SZ
SZAB - 824 SZABAD ISPÁNSÁ G = pallosjo g. SZABAD KIRÁLYI VÁROSO K /llberae rot;lae civitates, civitates/: Kialakulásuk a XI-XII. században kezdődött. A király földesúri joghatósága alá tartozó, nagyobb gazdasági és igazgatási jelentőségre szert tett falvak ettől az időszaktól kezdve kaptak váro si jellegű kiváltságokat, aroelyek a XIII-XIV. század fordulóján szabad és királyi várossá fejlődésükre vezet. A szabad királyi várossá válás folyamatának egyik leglényegesebb mozzanata az volt, hogy a XIII-XIV. század fordulóján ezek a városok kikerültek a vármegy ék, az ispá nok joghatósága alól. Ettől kezdve csak a királynak voltak alárendelve, s erről az alapról elindult rendi fejlődésük is, — A rendi jogo k egyik kulcsa a saját birói fórum kialakulása volt, A szabad és királyi városok fellebbviteli birája a tárnokmeste r lett, A tárnoki szé k birótársai ekkor még a főura k és neme sek voltak, a XV. század derekától maguknak a városoknak a kiküldöttei, A XV. században 8 ilyen, ún, tárnoki város volt /Buda, Pest, Pozsony, Sopron, Nagyszombat, Kassa, Eperjes, Bártfa/, de számuk növekvő tendenciát mutatott. Az l4o5:12.tc, lehetővé tette, hogy a tárnoki széktől fellebbezni lehessen a királyi személyes .jelenlé t fórumához, ahol a szei.iélynö k Ítélkezett. Egyes városok megkapták azt a jogot, hogy közvetlenül a személynöki székhez fellebbezhessenek; ezeket a városokat személynöki városoknak nevezzük, A személynöki széken a személynük a királyi tábl a biráiból /tehát nem a városok küldötteiből/ alakított 5 tagú széken ítélkezett. Személynöki városok a XV. században: Esztergom, Székesfehérvár, Lőcse stb,, majd a XVII, század végétől Debrecen stb. Városi rendi létüknek igen fontos eleme volt önkormányza tuk létrejötte. Lásd városi önkormányza t. A szabad királyi városok az önkormányzat mellett is széles körű jogokra tettek szert. Plébáno saikat maguk választották, saját területükön kegyúri .jo gokat gyakoroltak.
