Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

S

SUP - 822 hold

nál nagyobb birtokokra szerződtek le. Munkájukat, mely zömmel a kapásnövények /főleg a cukorrépa/ megműveléséből, betakarításából, de többnyire Szent György naptól Szent Mihály napig /április 2^-től szeptember 29-ig/ tartó mezőgazdasági idény alatt előforduló minden más munkából is állott, kényszerűségből csak az év egyik felében végezhették. Fáradságos, de szakszerűséget és gyorsaságot nem igénylő mezei tennivalókra: kapálásra, kaszálásra, behordásra fogták őket, az aratást viszont legfeljebb aratósztrájk esetén bizták rájuk, /Az aratók is vándorrounkások voltak, de az év többi szakában is dolgoztak — törpebirtokos parasztként, városi napszámo

s idénymunkán —, részes munk

át végeztek és öntudatosabbak is voltak,/ A summások járandóságukat általában időbérben /tipikusan hónapszám/, legtöbbször vegyesen készpénzben ós terményekben, illetve élelmiszerekben kapták meg, de mindig egy "

sum

m ban", a munkák befejezésekor, -- A summások tehát lényegében bérmunkások, de munkaviszonyuk formája a mezőgazdaság lassú kapitalizálódása következtében /a gépesitós alacsony foka miatt/ hagyományosan kötött volt; ugyanolyan szigorú engedelmességre szorítottak voltak, mint a cselédek, de tulajdonképpen még az ő létszintjükön sem álltak. E félévenként vándorló idénymunkások többsége az ország északi, kevesebb terroőfölddel rendelkező vidékéről /Trencsén, Nyitra, Borsod, sőt Heves megyéből/ származott, ós főként a viszonylag fejlett d'Uiántúli és egyes alföldi területeken kerestek munkát, A summás rendszer természetesen a Horthy-korszakban is fennmaradt. SUPER

XMTEMDEN

S /latin/: lásd püspö

k. SVÁBO

K: A német "Schwaben" szó a Felső-Rajna völgyétől K-re fekvő területet és lakóit jelölte, akik az alemann isszövetségből önállósultak a Karolingok kihalása után, jrületileg elkülönült belőle Baden, Württenberg, majd az ón, aváb kerület, Augsburg központtal.