Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
M
MAGY - 57^ sek megkötésénél a tőkések megbízottjaként partnere volt a munkásokat képviselő Szakszervezeti Tanácsnak. 19^8-ban a loo munkásnál többet foglalkoztató ipari üzemek államosítását követően április 4-én feloszlott. MAGYAR KAMAR A /Magyar Királyi Kamara = Camera Regia Hungarica/: X, Ferdinánd, miként többi országaiban, Magyarországon is jövedelmei kezelésére a kincstart óság helyett kamar át állított fel /1528/, amely a XVI-XVII. században, mint az egyetlen állandóan működő magyar kormányszó k a kormányzás minden terén befolyással rendelkezett. Székhelye eleinte Buda, majd az 1531, évi újjászervezés után Pozsony volt. Elsősorban a királynak azok a jövedelmei tartoztak hatáskörébe, melyekre a rendek nek befolyásuk nem volt; a regálék: bányajövedelmek, sómonopóliu m, pénzveré s, vámbevételek és a királyi birtoko k kezelése, de a XVII. századig még az országgyűlé s megszavazta hadiad ót is a kamara szedte, s azután is ő kezelte. Leggyorsabban megoldandó feladata a kincstartóság korában elterjedt kamarabérleti rendszer, illetve a Jagellók alatt elzálogosított jószágok és jövedelmek visszaszerzése volt, hiszen a központositott pénzügyigazgatás nélkülözhetetlen volt a török háborúk kiadásainak fedezéséhez. A központosítás mellett a szünet nélküli folytonos hivatali ügyintézés és a testületi szervezet voltak azok a jellemvonásai, amelyek a legjobban funkcionáló magyar kormányszékké tették. Az ügyekben egy, a kamarai elnök vezette, 3~5, majd lo-l^ tagú tanác s döntött, az állandó hivatalszervezeti elemeket pedig a pénztár s a számvevőhivatal jelentette. A kamara utasította és ellenőrizte az alsó fokú szerveket: a harminca dhivatalokat, az ad ószedőket, a királyi, illetve kamarai birto kokat, a bányákat és a pénzverést, « t a XVII. században a postaszervezetet is. Területi hatásköre Horvátorszá gra. Szlavóni ára. sőt Erdély re is kiterjedt /kivéve persze az önálló f e.i edel e mség korát/. Azonban két nagy harmincadhivatal, a pozsonyi és a magyar-
