Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
Q - R
REG - 782 2. A szerzetesi vagy a lovagren di életet szabályozó alaptörvény; vö, szerzetesrende k. REGULÁRIS HADSERE G; Szabályszerű, szabályos, törvényszerű, az állam által megszabott hadkiegészítés útján nyíltan szervezett és fenntartott, illetve /szélesebb értelemben/ olyan hadsereg, amely az alábbi jellemző vonásokkal rendelkezik, — Katonai szolgálat nemcsak háború, de béke idején is; szervezett kiegészitési rendszer sorkat onasá ggal és parancsnoki állománnyal, a csapatok egységes szer.'ezeti felépítése, egyenruhája, fegyverzete; központi irányitás; a csapatok kiképzésének és harci alkalmazásának egységes, szabályzatokban /regul ák, regulamenturnok/ meghatározott rendszere, E jellemvonások a történeti valóságban nem egycsapásra, hanem fokozatosan terjedtek el a feudáliskori, majd polgári kori hadseregekben, így a reguláris hadsereg magyarországi megjelenését nem köthetjük egyetlen időponthoz. Legelőször Mátyás fekete sere ge mutatott reguláris jellemzőket /folytonos katonai szogálat, egységes ruha és fegyverzet, központi irányitás, meghatározott szervezeti egységek/, A XVI-XVII, században a Habsburg haderőnek a rendezettség és rendszeresség csak egy-két vonatkozásban volt meghatározója /Udvari Haditanác s, ezre dszervezés stb./. Teljes értelemben vett reguláris hadseregről magyar vonatkozásban Így csak az állandó hadsere g 1715, évi megalakulása után beszélhetünk, REKTO R: A latin "regere" = 'vezet, igazgat' ige származéka, jelentése: kormányzó, vezető, igazgató. Számos jelentésváltozatai közül a legfontosabbak: 1. A római császárság korában a tartományi helytartó, 2. A iezsuitá k házfőnöke, 3. Egyházi vezető /rector ecclesiae/ névvel illetik nem káptala ni. plébáni ai, vagy szerzetesi templomok, hanem pl, egyete mi. kórházi templomok gondozó papjait, akik
