Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
P
POL megkísérelt megegyezés után is ienntar totta, a képviselőház a maga javaslatát a felsőház hozzájárulása nélkül is az államf ő elé terjeszthette. Változás ezen gyakorlaton csak 1937-ben történt, amikor a 27,tc, az előzőeket úgy módositotta, hogy ha a két ház valamely törvényjavaslatban megegyezésre nein tud jutni, akkor a képviselőház ezentúl egyodalúan nem terjesztheti fel a javaslatot az államfőhöz, hanem együttes ülésen, szavazás útján kell eldönteniük a vitás kérdést, — Törvényt kezdeményezni az államfőnek, a képviselőknek és a kormán ynak volt joga, majd az 1937» évi 27»tc. alapján a felsőháznak is, ami súlyának további növekedést jelentett. Az 19^5 utáni törvényhozásra lásd a szocialista kori országgyűlé s cimszót, POLGÁRI PÁR T: lásd pár t. POLGÁRI VÁRMEGY E: A polgári kori középszintű közigazgatás szervei, a törvényhatósági jogú váró sok kal együtt, A polgári vármegye fejlődését két ellentétesen ható erő befolyásolta; a központi kormányszervek részéről a központosításra törekvés, mig a megyei földbirtokos osztály az önt . kormányza t minél teljesebb megőrzescn fáradozott, A polgári vármegye elődje a nemesi vármegy e volt, de autonómi ája már nem volt olyan széles körű; bizonyos "kiegyezés" jött létre a központi kormányzat és a vármegye között, A polgári kori vármegye hatáskörét a törvényiiatósá gokról szóló 187o: í»2,tc. és az 1886:21, tc, körvonalazta, E törvények szerint a vármegyék saját belügyeikben önállóan intézkedhettek, területükön közvetítették az állaai közigazgatást és politikai ügyekkel is foglalkozhattak, ilyen ügyeket megvitathattak, állásfoglalásukat a többi törvényhatósággal és a kormánny al is közölhették, A vármegyéknek fogukban állt saját illetékességi területükön belül szai lyrendele teket alkotni, országos törvén y vagy rendelet által nem szabályozott kérdésekben. Elválasztotta a közi-
