Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

P

POL - 7^2 tével szűnt meg. A középiskol

a és a népiskola között helyezkedett el, vagyis általános, azon belül is főleg gyakorlati, pl. könyvviteli, statisztikai, közgazdasági, jogi, mezőgazdasági stb, ismereteket nyújtott. De ugyanakkor jóval kevesebbet a középiskola tananyagánál, s ennélfogva nem készíthetett elő a tudományos pályára sem. Annak ellenére, hogy elvégzése után elméletileg bizonyos középfokú szakiskolákban tovább lehetett tanulni, gyakorlatilag a tanulók többségének önálló, de egyben befejezett képzést nyújtott. De a polgári iskola még igy is — nevéhez hiven — elősegítette a lakosság iparral, kereskedelemmel, mezőgazdasággal foglalkozó jobb módú rétegeinek polgárosodását. Ráadásul a két világháború között a munkásosztál

y és a parasztsá

g feltörekvő elemeinek gyermekei is kezdték igénybe venni, mivel számukra szinte egyedül ez az iskolatípus biztosította a népiskolában megszerezhető ismeretek meghaladását. Elterjedtségét mutatja, hogy mig 1938-ban 357 polgári iskolának több mint 83 ezer növendéke volt, addig a 285 középiskolában csak 52 ezer tanuló tanult. — 1927-ig a leányoknak négy, a fiúknak pedig hatosztályú volt a polgári iskola. De a századfordulótól már ők is csak négy osztályt végeztek el, mignem 1927-ben törvényileg egységesen négyosztályúvá vált az iskolatipus. POLGÁRI KÉPVISELETI ORSZÁGGYŰLÉ

S = polgári kori országgyűlé

s. POLGÁRI KORI BÍRÁSKODÁ

S: Az 1848/4-9—

es forradalom és szabadságharc, valamint a felszabadulás közötti időszak igazságszolgáltatását értjük alatta, a Tanácsköztársaság rövid idejének kivételével, s öt jól elkülönithető szakaszra bonthatjuk. 1. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc korának bíráskodása. A polgári átalakulás irányában tett intézkelések a legkisebb változást az igazságszolgáltatás terén hozták, leszámitva azt, hogy deklarálták a törvén

y előtti