Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
P
- 729 Ó-OL A lyest polgáribb, főként borral, marhával, szövettel kereskedő, mellette majorsági földdel, szőlőkkel, jólmenő iparos műhellyel rendelkező patriciátus lépett. Ok a városi lakosság mintegy 2 ft-aként az összvagyon l/U-ét tartották kezükben a XV, században. Azonban még igy is gyengébbek voltak nyugat-európai társaiknál: valódi "családi uralmat a városvezetésben nem tudtak kiépiteni, 2o-3o évenként újabb csoport vette át a szabad kir ályi váro sok vezetését. A mindenkori elődök — földbirtokszerzéssel —• a feudális uralkodó osztályba törekedtek jutni, polgári-patricius öntudatuk nem fejlődött ki. Etnikailag ez a második réteg is német volt, gyakran a közéjük került magyarok is germanizálódtak. — A patrícius vezetőréteg jelentős előnyt húzott abból, hogy a városi közvagyont is a maga hasznára fordithatta, de Magyarországon nem alakult ki /ÍIV-XV, századi előzmények után/ olyan erős céhes kézművessé g, amely súllyal szólhatott volna bele a városvezetésbe, mint Nyugat-Európában a XIXX, századtól. Legfeljebb a vagyonosabb iparosok a maguk személyében be-beolvadhattak a patriciátusba, A késsi feudális korban új jelenségként terjedt a magyar neme sek városba költözése /tömegesen a XVIII,században/ és ehhez társulva a vagyonos váro3i polgárok nemesség-szerzése, ami ismét csak nem a polgári öntudat jele volt, Hckoriban már nemesek adták a városvezető patriciátus mintegy felét, és immár kiépítették a családuralmat is a b ir ói. polgármest eri, tanácso si tisztségek betöltésénél. Ez a réteg — a XV, század végi tendenciák folytatásaként -- boldogulását nem az iparban /manufaktúr a alapításban/, hanem a föld és szőlővásárlásban, a majorsági gazdálkodásban, valamint az uzso_raügyl etekben látta. Ezekkel a céneket, a feudális államot, a földesúri mezőgazdaságot támogatta, a tőkés fejlődést semmilyen vonatkozásban nem segítette elő, sőt annak gátjává vált, / A XVIII, századi Habsburg politika egyébként inkább a kisvagyonú városi közösséget támogatta a patríciusokkal szemben,/
