Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

L

- 567 M

A

CJ

Y /vö, huszár

/. így megváltozik a lovassági haro taktikája. A XVXXI. században Nagy Frigyes porosz király és lovassági tábornoka Seydlitz forradalmasította a lovasság harcmodorát, Legfontosabbnak a nagy erővel ós sebességgel végreliajtott roliamozást, valamint az átkarolást tartották. Az ő általuk kidolgozott harcmodor olyan időtállónak bizonyult, hogy a későbbi, a lovassággal sokat kisérletező hadvezérek /pl. Napoleon/ sem tudták jelentős újításokkal gazciagitani. Ebben a taktikában a lovasság már elveszítette vezető szerepét, s a legfontosabb fegyvernemmé immár napjainkig a gyalogság vált, A lovasság utolsó nagyobb arányú bevetésére az I, világháborúban került sor, A II, világháborúban is szerepeltek ugyar^ de már nem általános jelleggel és teljesen lecsökkent hatékonysággal, A lovasság lényegében kétfajta: nehéz és könnyű, A kettő tulajdonképpeni különbsége a lovakban rejlik. Nagy .és erőteljes lovak nem működhettek hatékonyan együtt kis, fürge és gyors lovakkal. Az előbbiek lassabbak a rohamban, de nagyobb súllyal hatnak; az utóbbiak inkább a támadás Sebességével és lendületével tűnnek ki, azonfelül alkaluiesabbak párviadalra ós csatározásra, A nehézlovasságot a legtöbb ország hadseregében páncélzattal látták el, A könynyülovasság fegyvere részint a kar

d és később karabél

y, részint pedig a lándzs

a lett, A legtöbb esetben a lovas fegyverzetéhez hozzátartozott a pisz tol

y is, a XVII, századtól kezdve, A lovasság két fajtájának számtalan ágazata és változata teremtődött meg az idők folyamán, A nehézlovasságnál pl. dragonyosok, vértesek, a könnyülovasságnál huszáro

k . ulánusok stb, LOVASZMESTE

R /magister agasonum/: A német-frank mintára kialakitott I, István-kori udvartartásnak feltehetően kezdettől fogva meglévő tisztségviselője /első oklevel

es emlitése lo55—bői származik Hatáskörébe a királyi istállók és ménesek feletti felügyelet tartozott, igy fontos szerepe volt a korai mozgó királyi udvarban, hadviselés e-