Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

P

PAR - 716 ­reformáció iránt. -- Jogilag sem birtokoltak olyan közös privilégiu mokat. mint a szabad királyi városok polgárság a. de azzal, hogy földesúri ad óikat évi summ ában fizethették, gyengébb vagy erősebb úri ellenőrzéssel bir ót. papot vá­lasztottak, mégis kiemelkedtek valamennyire a iobbágysá g­ból, majd különösen az örökös jobbágysá gból, ahova egyéb­ként tartoztak. — A magyarországi igazi városi polgárság­tól abban a tekintetben is eltért a parasztpolgárság, hogy zömében magyar anyanyelvű volt, A mezővárosi lakosság nem lett úttörője a polgári át­alakulásnak. A XVXXX., majd még inkább a XIX, században a mezővárosokban nem került sor manufaktúr a—. majd gyá rala— pitásokra, és a parasztpolgárság — különösen az alföldi cívi s lakosság — láthatóan kötődött korábban kialakult tradícióihoz, A parasztpolgárság szó egy szempontból nem differen­ciált, Nan érzékelteti a mezővárosi társadalom rétegzett­ségét, azt ti,, hogy az oppidumok nemcsak erőteljesebb, vagyonosabb gazdagparasztsá got. de arányaiban egyúttal több földetlen zsellé rt, napszámo st stb. is tömöritett mint az átlagos jobbágyfalu. PARASZTSÁ G; Sajátos társadalomtörténeti kategória, a­mely a feudálistól, a tőkésen át, egészen a szocialista társadalmi formációig felmutat bizonyos fogalmi folytonos­ságot. Ez a kontinuitás történeti fejlődésünk által nyert meghatározást, éppúgy, mint a fogalom finomabb változásai, A szláv eredetű magyar "paraszt" sző eredeti jelenté­se feltehetően "egyszerű, közönséges" volt, A neki megfe­lelő középkori lati n "rusticus" kezdettől fogva társadalmi állapotot fejezett ki — a korafeudalizmusban használták a servu sokra. nem­neme s /ignobilis/, plebejus állapotúakra ——, s igy a magyar paraszt kifejezés értelme is ehhez iga­zodott, A XIV, századtól már általánosan a jobbágysá g mint társadalmi állapot /conditio, status/ szinonimájaként sze­repelt a parasztság, nemcsak a szabadabb állapotra etnelke-

Next

/
Thumbnails
Contents