Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

P

PAP - 714 A dualizmus időszakának és Horthy-korszaknak a történeti és még inkább politikai frazeológijában a pánszlávizmus és a "szláv kölcsönösség" továbbra is egybemosódott, természetesen a magyar "politikai nemzetet" fenyegető ideológiaként. Az ellenforradalmi korszakban ehhez szovjetel— lenesség társult. Végül hozzá kell tenni, hogy a szláv kölcsönösség vallása nem zárta ki a Habsburgokkal szembeni lojalitást, a— mely a cseh polgári vezetők /Palacky/ körében tudatos "ausztroszláv" formát öltött, de gyakorlatilag a szlovák, horvát, szerb nemzetiségek is hasonló útra tértek a társadalmi, politikai erők összhatásából kibontakozó tragikus történelmi fintorként. — Nem véletlen aztán, hogy jórészt az Orosz Birodalomban élő elnyomott lengyelek nem rokonszenveztek a pánszlávizmussal, PAPI REND/EK

/: lásd kleriku

s. PAPÍRPÉNZ: Pén

zhelyettesítő értékjel, amelyet az állam bocsát ki és elfogadási kötelezettséggel ruház fel. Meg kell különböztetnünk a banki eg

ytől. amely — bár a papírpénzzel azonos formájú és elnevezésű /koron

a stb./ lehet — tényleges ár

uforgalmi ügyletekkel kapcsolatban keletkezik, sőt az 193o-as évekig aran

yra is beváltható volt. A papírpénz a bankjegyhez viszonyítva mindig fedezetlen: kibocsátása az államnak jövedelemforrás /államkölcsö

n/, mert az újonnan kibocsátott papírpénzeket ugyanúgy költi el, mint egyéb költségveté

si bevételeket. Szilárdsága végső soron azon múlik, hogy mennyisége nem haladja-e meg az áruforgalom által megkívántat, illetve az egész gazdaság egyensúlyi állapotán. Az államok ti. éppen az államadóssá

gok felhalmozódása, háborús kiadások stb. miatt folyamodnak fokozott mértékű — szűkebb értelemben vett fedezetlen -- kibocsátásához /lásd infláció

/. Történetileg a papírpénz megjelenése a tőkés árutermelé

s fokozott forgalomlebonyolitási igényeihez, illetve az