Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
Ö
- 7o3 ÖRÖ végóig, társadalmilag sokkal szűkebb, elsősorban jogi értelemben használta az "örökölt" /haereditarius/ örökös jobbágy megjelölésére, akit ti, a földesül' őseitől örökölt és nem maga szerzett. Másrészt, a Werbőczinél található értelemben, a földesúrnak feltétlen /«era/ és örök, folytonos /perpetua/ jelleggel alávetett paraaz to kra. Az örökös jobbágynak gyermeke már beleszületik ebbe az állapotba, a heroditárius és örökös státusz között teliát tényleg van kapcsolat, — Az örökös jobbágy legismertebb jellemvonása a szabad költözési jo g hiánya, amely a XVI, század elejétől egy évszázad alatt fokozatosan teljesedett ki. De, ennél többet jelent: elsősorban szoros személyi függést a földesúrtól. Az úrnak örökös jobbágyai felett korlátozott tulajdonjoga van: nem ölheti meg, de eladhatja, adományozhatja, zálo gba vetheti őket, valamint használati-haszonélvezeti joga: adóztathatja, robotoltathatja őket és persze Ítélkezési joga az úri szé ken. A személyes függőség mellett a dologi függés is megvan: az örökös jobbágy röghözkötöttsége a földesúri tulajdonban lévő földhöz való kötöttséget jelenti /ugyanakkor az úr el is választhatja attól, az ö~ rökös jobbágy csak a maga szándékából nem költözhet/. A személyes szabadság nagyfokú korlátozásának a robottal, annak a majorsági gazdálkodással és tovább az árutermelé ssel való összefüggése elárulja, hogy az örökös jobbágyi sorba süllyesztés valóban elválaszthatatlan a kései feudális kor gazdasági folyamataitól, a szélesebben értelmezett második jobbágysá gtól. Az örökös jobbágy fogalmi megkülönböztetése mégis lényeges. Ti, a XVI-XVHI, században közel sem minden paraszt került ilyen súlyos személyi és dologi függési állapotba, A második jobbágyság egész rendszerén belül kiemelkedtek örökös parasztiságot viselő társaik közül a fegyverrel szolgáló hajdú k, a végvári vitézlő ren d tagjai, a különféle libe rek /szabadok/, libertinuso k /szabadosok/, a taksás jobbágyo k, sajátos zsell é rálla potúak. extraneuso k. nem beszélve a mezővárosok rosszabbodó, de mégis kedvezőbb helyzetű lakosairól. Mind-
