Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

Ö

OTI - 09ö OT

T ; lásd társadalomhxig i-os i. t.;i s. OZOllAI BÁNSÁ

G: lásd bá

n, bánságo

k. ÖKÖRSÜTÉ

S: lásd szókelve

k, hadiad

ó. Ö

L /ulna/: l.isd lio s.s ér t ék ok • t o.r i il o t m ér t: k .'

k. ÖNELLÁTÓ GAZDÁLKODÁ

S: Görög megfelelője: autai'khela, szinonim fogalma pedig a természeti vagy naturális gazdálkodás. Az önellátás és a naturálgazdaság azonban nem winden ponton födik egymást, és emellett még e fogalouipárt általában eléggé differenciálatlanul, a történelmi változatoktól függetlenül használjuk, -- Az önellátó gazdálkodás szoros értelemben zárt házigazdaság: a termelők és a fogyasztók személyei az adott háztartás körén belül egybeesnek, Az autarchia elvileg kizárja a társadalmi munkamegosztást, a cserét, a termék áruvá válását, az árutcraclc

st. Ezen belül azonban nemcsak árnyalatnyi történelmi különbségeket jelent az, hogy az önellátás köre milyen méretű embercsoportra, területre terjed ki: kis- vagy nagycsalá

dra, fal

ura. városállamra, feudális földbirtokra, esetleg egy egész orszá

gra. Folyhat termékcsere az adott közösségen belül, de a közösség egésze önellátó, vagy éppen forditva: a kereskedelem az önellátó tagokból álló közösség határain bontogatja szárnyait. Viszonylagos fogalom az önellátás a másodrangúan létező árucsere súlyát tekintve is; az embercsoporton belül vagy annak határain van bizonyos árucsere, de nem ez határozza meg a gazdaság mozgástörvényeit. A természeti /naturális/ gazdálkodás lényegi ismertetőjegye a hiri

znek. mint a termékcserét közvetitő eszköznek a hiánya, Igy a természeti gazdálkodás lehet teljesen önellátó, de lehet a naturális csere gazdasága is, ahol a pénz ozvetitő szerepe még nem merült fel társadalmi igényként, X naturálgazdaság fogalma tehát erősen közelit az önellátásához, de azt nem fedi abszolút mértékben.