Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
O
- 695 Ó-OL A zetekkel egyidőben alakultak meg az egyesület vidéki, kerületi szervezetei is, önálló vezetőséggel, amennyiben legalább 60 tagot tömöritettek és amelyek egy-egy vidéki város nak és környékének kereskedelmét kéjjviselték, 193° körül kb, loo OMKE kerület működött. Az egyesület ügyeit az elnök, a fővárosi és a vidéki alelnökök, a fele részben fővárosiakból, fele részben vidékiekből álló elnöki tanács ós a választmány irányította. A kereskedelem gazdasági érdekeinek védelme mellett az OMKE célul tűzte ki azt is, hogy a kereskedők társadalmi és politikai helyzetét és tekintélyét gazdasági szerepüknek megfelelő fokra emelje. Alapszabályuk ezt igy fogalmazta meg: "egyöntetűen képviselje, megvédje és ápolja a kereskedőosztály közös érdekeit, érvényre juttassa a törvén yhozásra és a közigazgatásra azon befolyását, kivivja azon parlamen ti. közsé gi és érdektestületekben való képviseletet, amely megfelel a magyar kereskedelem jelentőségének a nemzet gazdasági életében". Vagyis az Egyesület tevékenységében nagy szerepet játszott az ország társadalmi és politikai életében erősen érvényesülő, gyakran kereskedelemellenes -— pl, az agráriuso k által képviselt —- irányzatok elleni fellépés. Ezen irányzatok semlegesítésére a magyar kapitalizmus egész időszakában a Magvar Gyáriparosok Országos Szövetség ével, a GYOSZ-szal karöltve határozatokban ós feliratokban foglalt állást az iparfejlesztő törvények meghozatala és az iparvódő vámpolitika mellett, így ők, és a gyáriparosokat tömörítő GYOSZ együttesen képviselték az ún, merkantilistá k érdekeit. Sajtóorgánumuk az "OMKE" volt, ORSZÁGOS PIA C: lásd pia c. ORSZÁGOS SZÖVETKEZETI TANÁCS /OSZT /: A magyar szövetkeze ti mozgalom közös társadalmi tanácsadó testülete, melyet a szövetkezetek országos érdekképviseleti szervei — a Termelőszövetkezetek Országos Tanács a /TOT/, a Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezetek Országos Tanácsa